I. Musztafa oszmán szultán

	I. Musztafa
	Oszmán szultán és kalifa
	Uralkodási ideje
	1617. november 22. – 1618. február 26.
Elődje	I. Ahmed
Utódja	II. Oszmán
	Uralkodási ideje
	1622. május 20. – 1623. szeptember 10.
Elődje	II. Oszmán
Utódja	IV. Murád
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1591; Manisa
Elhunyt	1639. január 20. (48 évesen); Isztambul
Nyughelye	Hagia Szophia;
Édesapja	III. Mehmed
Édesanyja	Halime szultána
Testvére(i)	I. Ahmed oszmán szultán; Alexander of Montenegro; Şehzade Mahmud; Dilruba szultána;
	I. Musztafa aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz I. Musztafa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

I. Musztafa (Manisa, 1591^[1] – Isztambul, 1639. január 20.) oszmán szultán és kalifa 1617-től 1618-ig, valamint 1622-től 1623-ig.

Musztafa 1591-ben született III. Mehmed fiaként.^[1] 1603-ban, fivére, I. Ahmed trónraléptekor – az addigi szokással ellentétben – nem ölette meg testvérét. Mithogy állítólag szellemileg vissza volt maradva, soha nem volt több, mint egy játékszer a Topkapı palotabeli összeesküvésekben. Ahmed uralkodása alatt szobafogságban szenvedett 14 évig.

Első uralkodása[szerkesztés]

1617-ben, bátyja halála után lépett trónra. 1618-ban egy kierőszakolt fetva alapján őrültnek nyilvánították^[2] – hogy unokaöccsét, II. Oszmánt emeljék szultánná.

Második uralkodása[szerkesztés]

Oszmán megbuktatása után, 1622-ben anyja segítségével visszavette a hatalmat és még egy évig uralkodott. Végül Köszem szultána 1623-ban megdöntötte hatalmát, a trónra kiskorú Murád fiát ültette, magát pedig kormányzóvá nevezte ki. Musztafát haláláig bebörtönözve tartotta.

Halála[szerkesztés]

Musztafa 1639. január 20-án halt meg 48 évesen.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bokor József (szerk.). Musztafa (I.), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
↑ Bokor József (szerk.). Török birodalom, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

Elődje:
I. Ahmed

Oszmán szultán
1617 – 1618
1622 – 1623

Utódja:
II. Oszmán
IV. Murád