I. Mehmed Giráj krími kán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Mehmed Giráj
١ محمد كراى
Balra Mehmed, középen apja, Mengli Giráj, jobbra II. Bajazid szultán. 16. sz.-i török miniatúra.
Balra Mehmed, középen apja, Mengli Giráj, jobbra II. Bajazid szultán. 16. sz.-i török miniatúra.

Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
15151523
Elődje I. Mengli Giráj
Utódja I. Gázi Giráj
Életrajzi adatok
Született 1465
Elhunyt 1523 októbere (58 évesen)
Asztrahány
Édesapja I. Mengli Giráj
Gyermekei Gázi
Iszlám
Bahadir
Baba
Csobán
Alp
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Mehmed Giráj
١ محمد كراى
témájú médiaállományokat.

I. Mehmed Giráj (krími tatár: I Mehmed Geray, ١ محمد كراى), (14651523 októbere) krími tatár kán.

Vezír[szerkesztés]

Mehmed I. Mengli Giráj krími kán legidősebb fia volt. 1507-ben apja kinevezte kalgának (vezírnek). Ugyanabban az évben elkísérte apját egy orosz fosztogató portyára a litvánokkal szövetségben. Mikor elérték a határvidéket, tudomásukra jutott hogy a nogájok a Krím ellen készülnek. Mengli kán a fősereget visszafordította, a többit pedig Mehmedre bízta. Mehmed azonban leesett a lováról és megsérült, ezért néhány kisebb csetepaté után ő is visszafordult. 1509-ben a nogáj Agis bej szervezett újabb hadjáratot a Krím ellen. Mengli Giráj minden csapatát összegyűjtötte (állítólag 250 000 embert) és Mehmed parancsnoksága alatt a nogájok ellen küldte. A krímieknek akkor sikerült rajtaütni a nogáj seregen amikor azok éppen átkeltek a Volgán és nagy győzelmet arattak. 1510-ben Mehmed újabb sikeres hadjáratot vezetett a nogájok ellen.

Krími kán[szerkesztés]

Apja halála után 1515-ben Mehmed Giráj lett a kán. Öccsét, Ahmed Girájt tette meg kalgának, aki azonban hamarosan fellázadt ellene. 1519-ben Mehmed legyőzte és kivégeztette Ahmedet, a kalga címet pedig fiának, Bahadur Girájnak adományozta. Mikor Bahadur 1523-ban Asztrahán kánja lett, a kalga címet Mehmed másik fia, Alp Giráj kapta.

Mehmed Giráj aktív külpolitikát folytatott. Miután apja szétzúzta a Nagy Hordát, az Arany Horda utódát, Mehmed szerette volna a hatalmi vákuumot a krími kánsággal kitölteni. 1519-ben a kazahok keletről rátörtek a nogáj tatárokra, akik a krími kánnál kerestek védelmet. 1521-ben azonban meghalt Kászim kazah kán és a nogájok legyőzve a vezér nélkül maradt kazahokat, visszatelepültek régi, Volga és Emba folyó közti szállásterületükre. A hűségesküjüket azonban megtartották és a krími kán keleten egészen a Volgáig kiterjeszthette felségterületét. Mehmed 1521-ben a kazanyi kánság élére állította öccsét, Szahib Girájt; ezután közösen támadtak rá a moszkvai nagyfejedelemségre. III. Vaszilij kénytelen volt akkora adót fizetni a tatároknak, mint azelőtt az Arany Hordának fizettek. 1523-ban Mehmed elhatározta, hogy elfoglalja az asztraháni kánságot; a hadjáratba bevonta a nogájokat is. Asztrahany harc nélkül megadta magát. A sikeres hódítás után azonban a nogájok kicsalták a városból Mehmedet és asztraháni kánná kinevezett Bahadir fiát, és megölték őket. Ezután a nogájok végigpusztították a krími kánság egész területét, de városok ostromába nem bocsátkoztak. Mehmed utóda a trónon fia, I. Gázi Giráj lett.

Lásd még[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Олекса Гайворонский «Созвездие Гераев». — Симферополь, 2003
  • Трепавлов, Вадим Винцерович: История Ногайской Орды. Москва. Издательская фирма «Восточная литература», РАН

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мехмед I Герай című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
I. Mengli Giráj
Krími kán
15151523
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
I. Gázi Giráj