I. Kaplan Giráj krími kán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Kaplan Giráj
١ قاپلان كراى
Krími tatár kánság
Uralkodási ideje
17071708
17131715
17301736
Elődje III. Gázi Giráj
Utódja II. Fetih Giráj
Életrajzi adatok
Született 1678
Elhunyt 1738 (60 évesen)
Çeşme
Édesapja I. Szelim Giráj
Gyermekei Szelim
A bahcsiszeráji káni palota

I. Kaplan Giráj (krími tatár: I Qaplan Geray, ١ قاپلان كراى), (16781738) krími tatár kán három ízben.

Első uralkodása[szerkesztés]

Kaplan I. Szelim Giráj kán fia volt. 1695 és 1699 között a kubanyi tatárok szeraszkere (hadvezére) volt. Édesapja negyedik uralkodása alatt és bátyja, III. Gázi Giráj idejében a núreddin méltóságot viselte. 1707-ben a leváltott Gázi helyére a szultán Kaplant nevezte ki krími kánnak. Az új kán fivéreit, Menglit és Makszúdot tette meg kalgának és núreddinek. Nem sokkal uralkodásának megkezdése után nagy sereggel az Észak-Kaukázusba vonult, hogy leverje a fellázadt kabardokat, de katasztrofális vereséget szenvedett, több tatár klán vezetője is odaveszett. A kudarc miatt, és mert menedéket adott az I. Péter cártól menekülő kozákoknak, a szultán leváltotta. Utóda II. Devlet Giráj lett.

Második uralkodása[szerkesztés]

II. Devlet lemondatása után 1713-ban III. Ahmed oszmán szultán ismét Kaplant helyezte a krími trónra. Kaplan először a lázongó kubanyi tatárokat fékezte meg, majd miután a Török Birodalom előbb Velencével, majd Ausztriával keveredett háborúba, a szultán parancsára a magyar határhoz vonult. A tatár klánok vezetői vonakodtak elhagyni Krímet, de Kaplannak végül sikerült összeállítania a szükséges haderőt, ám túl sokat késlekedett és emiatt az osztrákoktól elszenvedett vereségek miatt a szultán a kánt okolta és leváltotta tisztségéből. Az új kán III. Devlet Giráj lett, Kaplan pedig a törökországi Burszában telepedett le.

Harmadik uralkodása[szerkesztés]

1730-ban újra Kaplant nevezték ki kánnak. 1732-ben a szultán parancsára a Kaukázuson keresztül Perzsia ellen vonult. A hadjárat és a kaukázusi törzsek erődemonstráló hódoltatása miatt az isztambuli orosz követ többször is tiltakozott és az elmérgesedő viszony végül oda vezetett, hogy 1735-ben az oroszok betörtek a Krímre. A támadást sikerült elhárítani, ám a következő évben már egy nagyobb, ötvenötezres sereggel tértek vissza. Rövid ostrom után elfoglalták a félsziget bejáratát védő Perekop erődjét, majd végigdúlták a Krímet. Felgyújtották a kánság fővárosát, Bahcsiszerájt; a tűzben odaveszett az I. Szelim által alapított könyvtár, valamint a jezsuita misszió is. Felégették a tatárok egyetlen nagy kikötőjét Kezlevet és Akmedzsidet; azután a seregben kitört járvány miatt visszavonultak. A kudarcért a szultán Kaplant hibáztatta és lemondatta címéről. Utóda a trónon II. Fetih Giráj lett.

Kaplan két évvel később, a törökországi Çeşme városában halt meg.

Források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Gázi Giráj
Krími kán
17071708
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
II. Devlet Giráj
Előző uralkodó:
II. Devlet Giráj
Krími kán
17131715
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
III. Devlet Giráj
Előző uralkodó:
II. Mengli Giráj
Krími kán
17301736
Gerae-tamga.svg
Következő uralkodó:
II. Fetih Giráj