I. György moszkitó király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. György
Moszkitó Királyság uralkodója
Uralkodási ideje
1755 1776
Elődje I. Eduárd
Utódja II. György
Elhunyt 1777
Édesapja II. Jeremiás
Gyermekei II. György

I. György a Moszkitó Királyság uralkodója volt 1755 és 1776 között. II. Jeremiás fiatalabbik fia és I. Eduárd öccse volt.[1]

Megosztottság a királyságban[szerkesztés]

1773-ban Brian Edwards az országba érve azt tapasztalta, hogy mind népességileg, mind hatalmilag megosztott volt. A két fő népességet alkotó etnikum az eredeti őslakosok és a zámbók, afrikai származású felszabadított rabszolgákkal keveredett helyiek voltak. Közigazgatásilag az ország négy részre lett osztva. Az északi és déli területet vezető tábornokok mellett a királynak és a zámbóknak is volt egy külön uralmi területük. [2] A tetrarchikus államszervezetet először 1766-ban említik a letelepedett brit kereskedők. [3]

Népesség[szerkesztés]

Edwards  1770-ben azt írta, hogy a királyságban megközelítőleg 7 és 10 ezer harcképes férfi élt, mindegyik egy minimum négy fős családban, így a teljes népességet 30-40 ezer főre becsülte.[4] A moszkitók mellett 1400 brit kereskedő is élt a Fekete-folyó menti kereskedelmi telepeken, ebből 136 fehér, 112 kevert népességű és nagyjából 600 rabszolga. Kisebb etnikai csoportok éltek még a fővárosban és Cabo Gracias a Dios-on.[5]

Politikai fejlemények, válság[szerkesztés]

Az egyik legnagyobb konfliktus az országban a megosztott népesség volt. Az északon élő zámbók egyre délebbre vándoroltak és veszélyeztették a déli területek politikai függetlenségét. A problémát Dilson déli tábornok írta le és jelentette az uralkodónak. 1769 júniusában a zámbók vezetője, Israel Sella figyelmeztette a királyt, mivel Dilson testvére két moszkitó férfival titkos tárgyalásokat folytattak a spanyolokkal Cartago-ban. Fő tervük a brit hegemónia megszüntetése és a spanyolok behívása a királyságba. Spanyol jelentések szerint Dilso volt a moszkitó nép kormányzója, valamint megemlítették, hogy a tárgyaláson részt vettek más, előkelő urak.[6] [7] 

Ezalatt a zámbók vezetője Londonba utazott, hogy tárgyaljon az angol királlyal a közép-amerikai és a jamaicai adminisztráció szétválasztásáról, ezt a döntés György király szerint trónfosztásának kezdeményezését jelentette. [8] .[9] A fenyegetés épp elegendő volt ahhoz, hoy a király segítséget kérjen Dilson-tól és Briton-tól, de csak utóbbi támogatta az uralkodót .[10]

György emellett több földadomány adott az angoloknak, bízva támogatásuk megszerzésében. A földek főként a főváros és a Fekete-folyó mentén feküdtek, de egyesek átnyúlottak a "lázadó" tábornokok területeire. A király tevékenysége alatt Dilson folytatta a spanyolokkal való tárgyalást.[11]

Moszkitók és az amerikai forradalom[szerkesztés]

A britekkel való szorosabb együttműködés keretében György Jamaicába utazott 1774-ben. Itt egyeztek meg arról a támogatásról, hogy 5000 moszkitó részt vesz az amerikaiak elleni háborúban.[12][13]

Halála[szerkesztés]

György 1777-ben halt meg egy himlőjárványt követően. A trónon fia, György Frigyes követte II. György néven.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Michael Olien, "The Miskito Kings and the Line of Succession," Journal of Anthropological Research 39 (1983), p. 209.
  2. Brian Edwards, "Some Account of the British Settlements on the Musquito Shore" (10 November 1773) in The History, Civil and Commercial of the British West Indies (5 vols., London, 1819) 5: 210 (a separate pagination as an Appendix).
  3. "Inhabitants of the Mosquito Shore to the late Earl of Chatham in 1766 (31 May 1766), in Defense of Robert Hodgson (London, 1779) Appendices, p. 5 (a separate pagination).
  4. Edwards, History 5: 210 Appendix.
  5. Edwards, History 5: 207-208 (Appendix).
  6. Inhabitants of the Mosquito Shore to William Trelawny, 7 October 1769 in Defense of Robert Hodgson, appendix, pp. 17-18.
  7. "Titulo de gobernador de la Nacion Mosquitia..." 1769, in Leon Fernandez, ed, Colección de documentos para la historia de Costa Rica (15 vols, 1907) 10: 23-25. The emissaries were called Yasparal, Yani and Versa (p. 24).
  8. Inhabitants of Mosquito Shore in Defense of Robert Hodgson, p. 5
  9. Olien, "Miskito Kings," p. 211. The original source of this is National Archives (United Kingdom) CO 137/64, fols 3-8, "Account of the late Expected Insurrention of the Indians."
  10. Olien, "Miskito Kings," p. 211.
  11. Karl Offen, "The Miskitu Kingdom: Landscape and the Emergence of a Miskitu Ethnic Identity, Northeastern Nicaragua and Honduras, 1600-1800" (PhD dissertation, University of Texas at Austin, 1999) pp. 409-411.
  12. Acts of the Privy Council of England, Colonial Series (6 vols, 1902-12) 5: 385.
  13. Olien, 'Miskito kings" p. 211, quoting William S Sorsby, "The British Superintendency on the Mosquito Shore," PhD Dissertation, University of London, 1969), p. 203.

További információk[szerkesztés]

  • Buyers, Christopher: Mosquitos (angol nyelven). The Royal Ark, 2010. [2019. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 11.)