I. Gottfried leuveni gróf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Gottfried leuveni gróf
Szakállas, Bátor, Nagy
Godfrid1.jpg

Leuven grófja, Alsó-Lotaringia hercege, Brabant tartományi grófja, antwerpeni őrgróf
Uralkodási ideje
1095 1139 (Leuven és Brabant grófja)
1106 - 1128 (Alsó-Lotaringia hercege)
1106 - 1139 (antwerpeni őrgróf)
Elődje II. Henrik
Utódja Gottfried
Életrajzi adatok
Született 1063 körül
Leuven
Elhunyt 1139. január 25. (kb. 76 évesen)
Leuven
NyughelyeAffligem Abbey
Édesapja II. Henrik
Édesanyja Adela van Betuwe
Házastársa 1) Ida de Chiny 2) Clemence de Bourgogne
Gyermekei Gottfried, Henrik, Adelisa, Ida, Clarissa
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Gottfried leuveni gróf témájú médiaállományokat.

Szakállas vagy Nagy Gottfried (1063 körül – 1139. január 25.) középkori nemesúr, a németalföldi Leuveni Grófság uralkodója 1095-től haláláig, illetve Alsó-Lotaringia hercege 1106–1128 között. Ezen felül brabanti tartományi gróf (1095–1139) és antwerpeni őrgróf (1106–1139) volt.

Élete[szerkesztés]

Apja II. Henrik leuveni gróf, anyja Adela van Betuwe grófnő. II. Henrik halála után legidősebb fia, III. Henrik örökölte a grófi címet. 1095-ben Henrik részt vett a Tournai városában rendezett lovagi tornán, ahol párbaj közben Gosuin de Forest halálosan megsebesítette. Mivel fiúgyermeke nem született, halála után öccse, Gottfried örökölte a grófi címet.

Gottfried először Otbert liège-i püspökkel keveredett vitába a brunengeruzi grófság miatt, amelyet végül IV. Henrik német-római császár a püspöknek ítél meg, aki viszont III. Albert namuri grófnak adományozta. Ezt követően Gottfried közvetített III. Henrik luxemburgi gróf és I. Arnold looni gróf közötti vitában a Sint-Truiden-i apát kinevezési jogát illetően.

Gottfried IV. Henrik császár egyik bizalmasa volt és hűen védelmezte a császár érdekeit Lotaringiában. 1102-ben sikeresen vette fel a harcot II. Róbert flamand gróffal, aki a cambrai-i grófságot támadta. A IV. Henrik és fia, a későbbi V. Henrik közötti örökösödési vitában Gottfried a trónörököst támogatta és 1106-ban, IV. Henrik halála után az új császártól megkapta Alsó-Lotaringia hercegi címét, miután az előző herceget, I. Henriket a császár bebörtönözte és megfosztotta rangjától. Később Henrik kiszabadult és visszafoglalta Aachent, de a hercegséget nem sikerült megkaparintania.

1114-ben a császár és II. Paszkál pápa közötti vitában Gottfried vezette a helyi urak felkelését a császár ellen, de 1118-ban a császár és Gottfried kibékültek. A következő évben, 1119-ben VII. Balduin flamand gróf fiú örökös nélkül halt meg és a grófi címre számos jelölt pályázott, többek között Ypresi Vilmos, Gottfried második felesége unokahúgának férje. Gottfried támogatta Vilmost, aki végül alulmaradt Károly dán herceggel szemben. Ugyanebben az évben halt meg Otbert liège-i püspök, helyére két jelölt pályázott és Gottfried ismét csak a vesztest támogatta.

Mivel Adeliza lánya I. Henrik angol királyhoz ment feleségül (1121), Gottfried tekintélye jelentősen megnőtt a térségben. Azonban V. Henrik halála után Konrád német királyt támogatta a császári címért a későbbi III. Lothárral szemben. Miután Lothárt megválasztották 1128-ban, megfosztotta Gottfriedet az alsó-lotaringiai hercegi címtől és riválisának, Walerán limburgi hercegnek, I. Henrik fiának adományozta azt. Ennek ellenére Gottfried megtartotta magának az Antwerpeni Őrgrófságot és a hercegi címet, amit 1183-ban utóda kihasznált a brabanti hercegi cím létrehozásához.

1127-ben I. Károly flamand grófot meggyilkolták és Gottfried ismét beavatkozott az utódlásba Elzászi Thierry oldalán, aki később megszerezte a grófi címet.

Gottfried utolsó éveit az afflighemi apátságban töltötte, ahol végelgyengülésben halt meg 1139. január 25-én.

Családja[szerkesztés]

Első felesége Ida (? - 1117/25), II. Ottó chiny-i gróf és Alice de Namur lánya. Gottfried és Ida házasságából öt gyermek született:

  • Gottfried (?–1142), apja halála után örökölte a grófi címet, majd 1140-ben felesége révén kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének VI. Gottfried néven.
  • Henrik (?–1141. szeptember 27.), 1141-ben az afflighemi apátság szerzetese lett, majd rövidel ezután ott halt meg.
  • Adelisa (kb. 1103–1151), 1121-ben feleségül ment I. Henrik angol királyhoz és Anglia királynéjává koronázták. Henrik halála után megkapta Arundel kastélyát és a körülötte fekvő birtokot, majd feleségül ment (kb. 1136) William d'Aubignyhez, aki megkapta az Earl of Arundel címet. Második férje halála után, 1149-50-ben az afflighemi apátságba vonult vissza és ott halt meg.
  • Ida (?–1162 előtt), férje I. Arnold, Kleve grófja
  • Clarissa (?–1141 előtt)

Második felesége (1125) Clemence de Bourgogne (1078 - 1133), II. Róbert flamand gróf özvegye, I. Vilmos bourgogne-i gróf és Etienette lánya. Ebből a házasságból nem született gyermek. Ez időben Gottfriednek viszont született egy törvénytelen gyermeke, Odo.[forrás?]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Godfrey I, Count of Leuven című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

  • Leuven. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Collegium Hungaricum. (Hozzáférés: 2010. október 2.)
  • Gottfried I. der Bärtige (német nyelven). mittelalter.de. [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 2.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Henrik
Alsó-Lotaringia hercege
11061128
Alsó-Lotaringia címere
Következő uralkodó:
Walerán


Előző uralkodó:
III. Henrik leuveni gróf
Leuveni gróf
10951139
A leuveni grófok címere
Következő uralkodó:
II. Gottfried leuveni gróf
Előző uralkodó:
I. Henrik alsó-lotaringiai herceg
Antwerpeni őrgróf
11061139
Antwerpen város jelenlegi címere
Következő uralkodó:
II. Gottfried leuveni gróf