I. Artabanosz pártus király
| I. Artabanosz | |
| Ragadványneve | Nagykirály, Arszakész, Philhellén |
| Pártus király | |
| Uralkodási ideje | |
| I. e. 127 – I. e. 124/3 | |
| Elődje | II. Phraatész |
| Utódja | II. Mithridatész |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Arszakida |
| Született | i. e. 2. század |
| Elhunyt | I. e. 124/3 |
| Édesapja | Priapatiosz |
| Testvére(i) | I. Phraatész I. Mithridatész |
| Gyermekei | II. Mithridatész |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Artabanosz témájú médiaállományokat. | |
'I. Artabanosz (pártus nyelven 𐭍𐭐𐭕𐭓 Ardawān) a Pártus Birodalom királya i. e. 127-től I. e. 124/3-ig. Régebbi forrásokban II. Artabanoszként szerepel, mert I. Artabanoszt tévesen azonosították II. Arszakésszel.[1] [2] Idős korában került a trónra, miután unokaöccse, II. Phraatész elesett a keleti nomádokkal vívott harcban. Néhány évvel később Artabanosz is erre a sorsra jutott. A birodalom élén fia, II. Mithridatész követte.
Uralkodása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Artabanosz Pripatiosz király fiatalabbik fia volt. Neve az óperzsa Arta-bānu ("Arta dicsősége") személynévből származik, melynek pártus és középperzsa formája Ardawān[1][3]. A görög Artabanosz (Ἁρτάβανος) ennek átirata.
II. Phraatész igen fiatalon, utód nélkül halt meg i. e. 127-ben, így a trónon legközelebbi rokona, nagybátyja követte. Artabanosz ekkor már igen öreg lehetett, tekintve hogy apja még i. e. 176-ban meghalt.[1] Bátyjától eltérően nem használta az óperzsa eredetű "királyok királya" címet, akárcsak unokaöccse, a "nagykirály" megszólítást követelte meg.[4] A többi pártus uralkodóhoz hasonlóan pénzein nem a saját nevét, hanem az Arszakész nevet, a dinasztia alapítójáét tüntette fel.[5][6] Emellett az általa veretett pénzeken I. Mithridatészhez és II. Phraatészhez hasonlóan látható a "philhellén" (görögbarát) jelző is, melyet a Szeleukida Birodalomtól elhódított hatalmas területen élő nagyszámú görög nyelvű lakosság kedvéért vettek fel.[7][8] Szintén őket követte abban, hogy fején hellenisztikus diadémot viselt, de nadrágos ruházata és hosszú szakáála azt jelzi, hogy egyúttal tartotta magát a pártus hagyományokhoz is.[9][10]
Artabanosz idején a Pártus Birodalom válságát élte. Neki is harcolia kellett a kelet felől betörő nomád szakák és jüecsik ellen és állítólag adót is fizetett nekik.[1] Kihasználva nehézségeit, a félig-meddig vazallus dél-mezopotámiai Harakéné kormányzója, Hüszpaoszinész kikiáltotta függetlenségét, elfoglalta Babilont és az általa vert pénzek alapján Mezopotámia egyéb részeit is.[1][11] Artabanosz a keleti határvidéken maradt, mert a nomád jelentette fenyegetést sürgetőbbnek ítélte. I. e. 124-ben vagy 123-ban el is esett a jüecsikkel vívott egyik összecsapásban; állítólag a karján kapott súlyos sebet.[1][12] A birodalom élén fia, II. Mithridatész követte, akinem nemcsak a nomádokkal számolt le végleg, de nyugaton is sikeresen terjeszkedett, igazi nagyhatalommá formálva a Pártus Birodalmat.[13][1]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 6 7 Schippmann 1986a, 647–650. o.
- ↑ Uralkodásának pontos ideje vitatott, a különböző forrásokban i. e. 127-125,(Shayegan 2011, pp. 41-42), i. e. 127-124,(Curtis 2007, p. 11, 15) i. e. 127-124/3,(Schippmann 1986a, pp. 647–650) i. e. 126-123/2(Daryaee 2012, p. 170) egyaránt szerepel.
- ↑ Dandamayev 1986, 646-647. o.
- ↑ Shayegan 2011, 41-42. o.
- ↑ Daryaee 2012, 169. o.
- ↑ Kia 2016, 23. o.
- ↑ Curtis 2007, 11. o.
- ↑ Daryaee 2012, 170. o.
- ↑ Curtis 2007, 15. o.
- ↑ Curtis 2007, 9. o.
- ↑ Shayegan 2011, 111. o.
- ↑ Justin, xli. 42.
- ↑ Frye 1984, 213. o.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Justin: Epitome of the Philippic History of Pompeius Trogus.
- Curtis, Vesta Sarkhosh (2007), "The Iranian Revival in the Parthian Period", in Curtis, Vesta Sarkhosh and Sarah Stewart (ed.), The Age of the Parthians: The Ideas of Iran, vol. 2, London & New York: I.B. Tauris & Co Ltd., in association with the London Middle East Institute at SOAS and the British Museum, 7–25. o, ISBN 978-1-84511-406-0.
- Dandamayev, M. A. (1986). "Artabanus (Old Persian proper name)". Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 6. 646–647. o.
- Daryaee, Touraj (2012). The Oxford Handbook of Iranian History. Oxford University Press. 1–432. o. ISBN 978-0-19-987575-7. 2019. január 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. február 17.
- Frye, Richard Nelson (1984). The History of Ancient Iran. C.H.Beck. 1–411. o. ISBN 9783406093975.
false.
- Kia, Mehrdad (2016). The Persian Empire: A Historical Encyclopedia [2 volumes]: A Historical Encyclopedia. ABC-CLIO. ISBN 978-1610693912.
- Schippmann, K. (1986a). "Artabanus (Arsacid kings)". Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 6. 647–650. o.
- Schippmann, K. (1986b). "Arsacids ii. The Arsacid dynasty". Encyclopaedia Iranica, Vol. II, Fasc. 5. 525–536. o.
- Shayegan, M. Rahim (2011). Arsacids and Sasanians: Political Ideology in Post-Hellenistic and Late Antique Persia. Cambridge University Press. 1–539. o. ISBN 9780521766418.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Artabanus I of Parthia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| Előző uralkodó: II. Phraatész |
Következő uralkodó: II. Mithridatész |