Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó

IPA-magánhangzótáblakép • hang

	Elöl képzett	Elöl-​köz. k.	Középen képzett	Hátul-​köz. k.	Hátul képzett
Felső nyelvállású	i • y ɨ • ʉ ɯ • u ɪ • ʏ ɪ̈ • ʊ̈  • ʊ e • ø ɘ • ɵ ɤ • o ə ɛ  • œ ɜ • ɞ ʌ • ɔ æ • ɐ a • ɶ ɑ • ɒ
Középső-felső ny.
Középső ny.
Alsó-középső ny.
Alsó nyelvállású
Alsó-legalsó ny.
Legalsó ny.
A párban álló magánhangzók közül a bal oldali ajakréses, a jobb oldali ajakkerekítéses. A sárga háttérrel jelölt hangok hosszú vagy rövid formái a magyar köznyelv fonémái.

IPA
IPA-kód	306
IPA-jel	ɔ
IPA-kép
X-SAMPA	O
Kirshenbaum	O
Hangminta	hallgat

A hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó egyes beszélt nyelvekben használt magánhangzó.

A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɔ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig O. IPA-jelét egy fordított c betű alkotja; a jelet és a hangot egyaránt „nyílt o”-nak hívják. Ez az elnevezés annyiban utal a hangra, hogy az [o] által jelölt hátul képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzóhoz hasonló, csak annál nyitottabb képzésű. A jelet pedig annyiban írja le a név, hogy az egy, a körívén megnyitott o-nak is tekinthető.

Jellemzői

• Képzéshely szerint hátul képzett, ami annyit tesz, hogy a nyelv a lehető leghátrább húzódik vissza a szájban, ahol még elkerülhető a mássalhangzót létrehozó akadály.
• Nyelvállás szerint alsó nyelvállású (más szóval félig nyílt), ami azt jelenti, hogy a nyelv a legalsó (nyílt) és a középső (félig zárt) állás közt helyezkedik el.
• Kerekítettség szerint kerekített (labiális), vagyis az ajkak kört alkotnak, nem húzódnak szét.

Előfordulása

Nyelv		Szó	IPA	Jelentés	Megjegyzés
albán		po	[pɔ]	’igen’
angol	ausztráliai	hot	[hɔt]	’forró’	Lásd ausztráliai angol hangtan
	amerikai	bog	[bɔg]	’mocsár’	Egyes beszélőknél, lásd angol hangtan
	elfogadott angol kiejtés	bore	[bɔː]	’fúr’	Lásd angol hangtan
bengáli		বস	[bɔʃ]	’ül’	Lásd bengáli hangtan
cseh		oko	[ɔkɔ]	’szem’	Lásd cseh hangtan
feröeri		nátt	[nɔtː]	’csont’
francia		sort	[sɔʀ]	’sors’	Lásd francia hangtan
grúz		სწორი	[sʦʼɔɾi]	’helyes’
holland		bot	[bɔt]	’csont’	Lásd holland hangtan
katalán		cosa	[kɔzə]	’dolog’	Lásd katalán hangtan
kínai	kantoni nyelv	我/ngo5	[ŋɔː˩˧]	’én’	Lásd standard kantoni
	mandarin nyelv	我/wǒ	[uɔ˨˩˦]	’én’	Lásd standard mandarin
lao		ບ	[bɔː]	’eredet’
lengyel		kot	[kɔt]	’macska’	Lásd lengyel hangtan
német		voll	[fɔl]	’teli’	Lásd német hangtan
norvég		topp	[tɔp]	’csúcs’	Lásd norvég hangtan
okcitán		òme	[ˈɔme]	’ember’
olasz		parola	[paˈɾɔːla]	’szó’	Lásd olasz hangtan
portugál		só	[sɔ]	’egyedül’	Lásd portugál hangtan
svéd		åtta	[ˈɔtːa]	’nyolc’	Lásd svéd hangtan
tádzsik		тоҷикӣ	[tɔːdʒɪˈkiː]	’tádzsik nyelv’
vietnámi		to	[tɔ̄]	’nagy’	Lásd vietnámi hangtan

Irodalom

• Carbonell, Joan F. & Joaquim Llisterri (1992). „Catalan” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 22 (1-2), 53-56. o.  
• Cruz-Ferreira, Madalena (1995). „European Portuguese” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 25 (2), 90-94. o.  
• Fougeron, Cecile (1993). „Illustrations of the IPA:French” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 23 (2), 73-76. o.  
• Jassem, Wiktor (2003). „Polish” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 33 (1), 103-107. o.  
• Rogers, Derek & Luciana d'Arcangeli (2004). „Italian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 34 (1), 117-121. o.  
• Shosted, Ryan K. & Chikovani Vakhtang (2006). „Standard Georgian” (angol nyelven). Journal of the International Phonetic Association 36 (2), 255-264. o.