Hányás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A hányás (vomitus vagy emesis) elsősorban védekezési folyamat, melynek során a szervezet megszabadul a tápcsatornába (a gyomorba, a duodenumba vagy a vékonybél további szakaszaiba) került, minőségében vagy mennyiségében nem megfelelő tápláléktól, egyes mérgező anyagoktól vagy fertőző mikroorganizmusoktól. A hányás megelőzi, hogy az ártalmas tartalom végigjuthasson a tápcsatornán, a tartalom a szájon át távozik.
Kiváltó okok[szerkesztés]
- A gyomor túlzott feszítése (túltelődése és/vagy károsodása például alkohol hatására), vagy a hasűri nyomásfokozódás
- Kellemetlen szagok, érintés, látványok vagy képzetek miatt
- Garatnyálkahártya érintése
- Terhesség alatt felléphet a reggeli hányás (vomitus matutimus), súlyosabb esetben terhességi vészes hányás (hyperemesis gravidarum)
- Agyi nyomásfokozódás (agyödéma, agyvérzés vagy agydaganat esetén)
- Egyensúlyszerv ingerlése miatt (például tengeribetegség, forgó mozgás)
- Erős fájdalom miatt
- Gyógyszerek hatására (lehetséges terápiás jellegű vomitus, az orvos által szándékosan kiváltott hányás emetikumokkal, például apomorfinnal)
- Sugárterhelés hatására (daganatok besugárzása után)
Lehetséges azonban az ingert leküzdeni, amennyiben nem mérgezés vagy fertőzés lehetősége áll fenn.
Hányinger[szerkesztés]
Magát a hányást - az esetek többségében - mással össze nem téveszthető szubjektív rosszullét érzete előzi meg, ezt nevezik hányingernek (nausea). Magát a hányingert vegetatív idegrendszeri tünetek alkotják, ezek a következők:
- Szabálytalan vagy szapora szívműködés
- Arcsápadtság
- Verejtékezés
- Fokozott nyáltermelődés
Ez a bevezető szakasz folyamatosan megy át előbb az öklendezés, majd a tulajdonképpeni hányás (expulzió) szakaszába