Hybodontiformes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hybodontiformes
Evolúciós időszak: Késő devon - Késő kréta
Hybodus fraasi
Hybodus fraasi
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Hybodonta
Rend: Hybodontiformes
Zangerl, 1981
Szinonimák
  • Protoselachii
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hybodontiformes témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hybodontiformes témájú kategóriát.

A Hybodontiformes a porcos halak osztályának egy fosszilis rendje. Szoros rokonsági viszonyban vannak a ma élő cápák Neoselachii csoportjával.[1]

A rendbe tartozó fajok, amelyek nagyjából 2 méter hosszúak voltak, elterjedtek voltak a földtörténeti késő devontól (Roongodus phijani Vachik Hairapetian & Michael Ginter, 2009), a késő krétáig (Ptychodus decurrens Agassiz, 1848). Néhány ma élő cápa szoros rokon vonásokat mutat ezzel a típussal, például Heterodontus, Hexanchus, Chlamydoselache.

A földtörténeti perm időszak végére az őscápák nagy része kipusztult - ekkor a tengeri fajok 99%-a tűnt el. Ezt a tömeges kihalási hullámot csak a ma élő cápák ősei és a Hybodontiformes csoport élte túl.[2]

Tudnivalók[szerkesztés]

A korai Cladoselachimorpha őscápák és a Hybodontiformes közötti eltérés:

  • A devon időszaki cápák orra tompa és kerek, az állkapocs hosszú és a fej első részéig nyúlik. A mai cápáknál az orr hosszú és elhegyesedő, az állkapocs rövid és az agykoponya alatt van. A hosszú állkapocs gyengébb, mint a rövid állkapocs, ezért a korai porcos halaknak feltehetően gyengébb harapásuk is volt.
  • A korai cápák felső állkapcsa elöl és hátul is fel volt függesztve (amphistyalis), míg a hybodonták esetében az állkapocs felfüggesztése megszűnik (hiostylias). Mindebből kitűnik, hogy ennek következtében a korai cápák az állkapcsukat nem tudták harapáskor előre tolni úgy, mint a már fejlettebb hybodonták, vagy a mai cápák.
  • A hybodontáknál megjelenik a farokalatti úszó, a hasúszókból a hímeknél kialakul a párzószerv, e tekintetben is a mai cápákra hasonlítottak.
  • A hybodontáknak volt egy különleges megkülönböztető jegyük; a hímek fején volt általában kettő, vagy több, egyenként egy-egy éles kampós fullánk (tüske), amelyek 15 cm-t, és az egy méter hosszúgot is elérték (Bathydrepanus rodloxi).[3] Ennek a 'fullánknak' a szaporodásban volt jelentősége.

A cápák csontváza porcokból áll nem csontokból, ezért nem kövesednek meg mindig, ellenben a lenyomatuk sokszor fennmaradt.[4] Az egyetlen része a cápának ami megkövesedhet az a foga, melyet számtalanszor cserél ki élete során. A Hybodus megkövesedett fogai eléggé gyakoriak és megtalálhatók a jura időszaki rétegben az egész világon. Sőt egyes helyeken nagyon is gyakoriak a Hybodus fogak, például a Bakony és a Balaton környéke. Amit az őslénykutatók az őscápákról ismernek, azt nemcsak a fogak tanulmányozásából tudják, hanem a fennmaradt lenyomatukból a váz szerkezetére, valamint a biológiájukra is következtetni tudnak (állatlenyomat sokszorítás).[5]

A Hybodus állkapcsában két fogsor található, ami változatos étrendet mutat. Az egyik fogsor éles, alkalmas a csúszós halak és tintahalak felszeleteléséhez. A második sorban lapos és erős fogak ültek, amellyel a cápa, a puhatestűek házát és a tengerisünöket törte fel. A fogak mérete alapján a hybodonták nagyjából 300 kilogramm tömegűek lehettek.

Rendszerezés[szerkesztés]

A rendbe az alábbi családokat és nemeket sorolják:[6]

  • Hybodontidae (Owen, 1846)
    • Hybodus
    • Arctacanthus
    • Hamatus
    • Carcharopsis
    • Dabasacanthus
    • Doratodus
    • Echinodus
    • Egertonodus
    • Polyacrodus
    • Hamiltonichthyes
    • Heteroptychodus
    • Holmacanthus
    • Hybocladodus
    • Khoratodus
    • Polyacrodus
    • Meristodon
    • Lambdodus
    • Moyacanthus
    • Nemacanthus
    • Onychoselache
    • Petrodus
    • Thaiodus
    • Mukdahanodus
    • Pororhiza
    • Sphenacanthus
    • Styracodus
    • Priohybodus
    • Tribodus
    • Trichorhipis
    • Wodnika
  • Acrodontidae (Casier, 1959)
    • Acrodus
    • Asteracanthus
    • Bdellodus
  • Lonchidiidae (Herman, 1977)
    • Lonchidion
    • Lonchiodon
    • Diplolissodus
    • Lissodus
    • Polyacrodus
    • Parvodus
    • Vectiselachos
  • Polyacrodontidae (Glickman, 1964)
    • Polyacrodus
    • Palaeobates
    • Roongodus
  • Protacrodontoidae (Zangerl, 1981)
    • Protacrodus
    • Deihim
    • Holmesella
    • Tamiobatis
  • Pseudodalatiidae (Reif, 1978)
    • Pseudodalatias
  • Ptychodontidae (Jaekel, 1898)
    • Ptychodus
  • Steinbachodontidae (Reif, 1980)
    • Steinbachodus
  • † unranked genus
    • Arauzia
    • Bathydrepanus

Jegyzetek[szerkesztés]