Huzella-kert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Arany János kilátótornyos villája 1930-ban

A Gödön (Alsógödön), a Jávorka Sándor utca 14-ben kialakított Huzella-kert a város legszebb botanikus kertje. A Gödi-szigettől a Duna Kis-Dunának nevezett mellékága választja el.

Megközelíthető:

  • távolsági busszal Budapestről, Gödöllőről vagy Vácról; a megálló neve: Göd révátkelő;
  • vasúton a Nyugati pályaudvarról a Göd–Vác vonalon; a megálló neve: Alsógöd.

Története[szerkesztés]

A kilátótornyos villát 1846-ban építtette Arany János.[1]

Huzella Elek, a váci utcai nagy sportáruház olasz származású tulajdonosa[2] 1892-ben vásárolta meg a területet Arany Lászlótól. Fia, a neves orvosprofesszor Huzella Tivadar 1930-ban[3] itt hozta létre a nemzetközileg is elismert Alsógödi Biológiai Kutatóállomást és a villa körül rendezett arborétumot alakított ki a domborzatot követő, ligetes szerkezetben. A kertben állt két lakóház is, több faházban pedig az itt dolgozó egyetemistákat és kutatókat szállásolták el. Huzella Tivadarra az épület falán gránit emléktábla emlékeztet.[4]

Halála után törvényes örökösei végrendelete szerint, ingyen felajánlották az ingatlant a magyar állam részére és az ELTE használatára. 1959-ben épült és azóta is itt működik a Dudich Endre akadémikus javaslatára létrehozott MTA–ELTE közös kutatócsoport MTA Magyar Dunakutató Állomása.[5]

2011. május 1-én az ELTE szenátusa úgy döntött, hogy a biológiai kutatóállomást a Füvészkert külső telephelyeként annak szervezetébe integrálja. Ekkor változtatták a nevét Huzella Kertre. A Duna-kutató Intézetet 2012-ben integrálták az MTA Ökológiai Kutatóközpontba.

Jelenlegi állapota (2020 nyarán)[szerkesztés]

A telek helyileg védett természetvédelmi terület. Területe 55 679 m².[6] Nyugaton, a Duna partján ártéri galériaerdő szegélyezi. Ebben természetközeli foltokat alkotnak az alacsonyabb talajvízre jellemző puhafás fűz–nyár ligeterdők (Salicion albae) és a magasabb fekvésű területekre jellemző folyóparti keményfaligetek (Ulmenion) foltjai.

Az arborétumba alapvetően mérsékelt övi fajokat ültettek, főként örökzöldeket:

  • tengerparti mamutfenyő,
  • nevadai ciprus (Cupressus nevadensis), illetve Piute-ciprus (Cupressus arizonica var. nevadensis)
  • az arizonai ciprus (Cupressus arizonica) egyik változata, az ún. „San Pedro Mártir”-ciprus (Cupressus arizonica var. montana),
  • a Goven-ciprus (Cupressus goveniana) szantakruzi zöldciprus fantázianéven ismert változata (Cupressus goveniana var. abramsiana),
  • japánciprus (szugifenyő, Cryptomeria japonica).

A lombhullatók közül szép

láthatunk.

Külön említésre méltó:

Védett lágyszárú fajok:

  • bugás sás,
  • Teleki-virág,
  • vízi aggófű,
  • babérboroszlán,
  • farkasboroszlán.

A Duna-menti árterekre jellemző nyári tőzike a természetes növénytakaró elemeként van jelen.

A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínálnak változatos élőhelyet. Az alsóbbrendű növények gazdagságát is önálló publikációk tárgyalják.[7]

A kertben fakadó források lépcsőzetes mederben kialakított tórendszert táplálnak.

A kertben áll a Huzella-család síremléke (egyebek közt Huzella Tivadar sírjával); ez a Nemzeti Kegyeleti Bizottság döntése alapján 2005 óta a nemzeti sírkert része.

Az érdekesebb látnivalókon tanösvény vezet végig.[8]

Látogatása[szerkesztés]

Előzetes bejelentkezéssel látogatható, hétköznap 9 és 17 óra között.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]