Huzella-kert
| Huzella-kert | |
| Elhelyezkedése | |
 Huzella-kert
Pozíció Göd térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 52″, k. h. 19° 07′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 52″, k. h. 19° 07′ 46″ | |
| Általános adatok |
Az ELTE Huzella-kert Gödön (Alsógödön), a Jávorka Sándor utca 14. számnál kialakított botanikus kert. A Gödi-szigettől a Duna Kis-Dunának nevezett mellékága választja el.
Megközelítése[szerkesztés]
Megközelíthető:
- távolsági busszal Budapestről, Gödöllőről vagy Vácról; a megálló neve: Göd révátkelő;
- vasúton a Nyugati pályaudvarról a Göd–Vác vonalon; a megálló neve: Alsógöd.
Története[szerkesztés]
A kilátótornyos villát 1846-ban építtette Arany János.[1]
Huzella Elek, a váci utcai nagy sportáruház olasz származású tulajdonosa[2] 1892-ben vásárolta meg a területet Arany Lászlótól. Fia, a neves orvosprofesszor Huzella Tivadar 1930-ban[3] itt hozta létre a nemzetközileg is elismert Alsógödi Biológiai Kutatóállomást és a villa körül rendezett arborétumot alakított ki a domborzatot követő, ligetes szerkezetben. A kertben állt két lakóház is, több faházban pedig az itt dolgozó egyetemistákat és kutatókat szállásolták el. Huzella Tivadarra az épület falán gránit emléktábla emlékeztet.[4]
Halála után törvényes örökösei végrendelete szerint, ingyen felajánlották az ingatlant a magyar állam részére és az ELTE használatára. 1959-ben épült és azóta is itt működik a Dudich Endre akadémikus javaslatára létrehozott MTA–ELTE közös kutatócsoport MTA Magyar Dunakutató Állomása.[5]
2011. május 1-én az ELTE szenátusa úgy döntött, hogy a biológiai kutatóállomást a Füvészkert külső telephelyeként annak szervezetébe integrálja. Ekkor változtatták a nevét Huzella Kertre. A Duna-kutató Intézetet 2012-ben integrálták az MTA Ökológiai Kutatóközpontba.
Jelenlegi állapota (2020 nyarán)[szerkesztés]
A telek helyileg védett természetvédelmi terület. Területe 55 679 m².[6] Nyugaton, a Duna partján ártéri galériaerdő szegélyezi. Ebben természetközeli foltokat alkotnak az alacsonyabb talajvízre jellemző puhafás fűz–nyár ligeterdők (Salicion albae) és a magasabb fekvésű területekre jellemző folyóparti keményfaligetek (Ulmenion) foltjai.
Az arborétumba alapvetően mérsékelt övi fajokat ültettek, főként örökzöldeket:
- tengerparti mamutfenyő,
- nevadai ciprus (Cupressus nevadensis), illetve Piute-ciprus (Cupressus arizonica var. nevadensis)
- az arizonai ciprus (Cupressus arizonica) egyik változata, az ún. „San Pedro Mártir”-ciprus (Cupressus arizonica var. montana),
- a Goven-ciprus (Cupressus goveniana) szantakruzi zöldciprus fantázianéven ismert változata (Cupressus goveniana var. abramsiana),
- japánciprus (szugifenyő, Cryptomeria japonica).
A lombhullatók közül szép
- amerikai mocsárciprusokat (fésűs mocsárciprus, virginiai mocsárciprus, Taxodium distichum) és
- páfrányfenyőket (Ginkgo biloba)
láthatunk.
Külön említésre méltó:
- a perzsa varázsfa (perzsafa, Parottia persica) kertészeti változatainak gyűjteménye és
- a berkenyefajok (Sorbus spp.) gyűjteménye, köztük a védett lisztes berkenye (Sorbus aria).
Védett lágyszárú fajok:
- bugás sás,
- Teleki-virág,
- vízi aggófű,
- babérboroszlán,
- farkasboroszlán.
A Duna-menti árterekre jellemző nyári tőzike a természetes növénytakaró elemeként van jelen.
A növényfoltok gazdag madár- és rovarvilágnak kínálnak változatos élőhelyet. Az alsóbbrendű növények gazdagságát is önálló publikációk tárgyalják.[7]
A kertben fakadó források lépcsőzetes mederben kialakított tórendszert táplálnak.
A kertben áll a Huzella-család síremléke (egyebek közt Huzella Tivadar sírjával); ez a Nemzeti Kegyeleti Bizottság döntése alapján 2005 óta a nemzeti sírkert része.
Az érdekesebb látnivalókon tanösvény vezet végig.[8]
Látogatása[szerkesztés]
2022-től hétköznap látogatható, 9 és 17 óra (pénteken: 9–15) között.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az adatok jelentős részét egymástól átvevő források apa és fiú nevét fordított sorrendben tüntetik fel, kötik az eseményekhez. Az évszámokból (Arany László 1846-ban két éves volt, Arany János pedig 1892-ben már tíz éve halott) erősen valószínűsíthető, hogy ez valamilyen sajnálatos hiba eredménye lehet.
- ↑ Göd hivatalos honlapja: Látnivalók: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (Arany László-Huzella villa 1846)
- ↑ A kísérletes orvostudomány megalapozói. Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ Kossuth Rádió A Hely: Göd, Huzella kert 2019. 04. 30.
- ↑ Duna-kutató Intézet. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
- ↑ Gödi Huzella Kert Arborétum
- ↑ Gabriella, Fintha & Szűcs, Peter & Erzberger, Peter. (2020). A gödi Huzella Kert mohaflórája (The bryophyte flora of Huzella Garden in Göd (Pest county, Hungary)). 107. 87-101. 10.17716/BotKozlem.2020.107.1.87.
- ↑ Tanösvények (14.) - Huzella Kert