Huszár Lajos (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huszár Lajos
Életrajzi adatok
Született 1948. szeptember 26. (70 éves)
Szeged
Tevékenység zeneszerző

Huszár Lajos (Szeged, 1948. szeptember 26. –) magyar zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés]

Zenei tanulmányait a hódmezővásárhelyi zeneiskolában kezdte meg. Kezdetben zongorázott, de már korán érdeklődni kezdett a zeneszerzés iránt. A szakma alapjairól az első fontos információkat számára Steiner Béla, a zeneiskola akkori igazgatója adta, aki maga is komponált. 1963-ban került a szegedi Zeneművészeti Szakiskolába, ahol Vántus István tanította zeneszerzésre, majd tanulmányait 1967-től a budapesti Zeneakadémián folytatta Szervánszky Endre és Durkó Zsolt növendékeként, majd. 1973-ban zeneszerző-diplomát szerzett, és visszatért Szegedre, ahol Zeneművészeti Szakközépiskola tanára lett. 1975-ben fél évet töltött Rómában, ahol Goffredo Petrassi növendéke volt a Santa Cecilia Akadémián.

Zeneszerzői pályája első évtizedében az akkori magyar és lengyel avantgárd és a római tanulmányút tapasztalatai alakították stílusát. E korszak sikerültebb művei közé tartozik a két nagyobb kamaraegyüttesre készült darab, a Musica per dieci és a Musica concertante, valamint a 69. zsoltár énekre és zongorára és a Rézfúvós kvintett.

Az 1980-as évek elején fokozatosan a zenei hagyományok, illetve a hagyomány és a modernizmus összeegyeztetése felé fordult. Ezekben az években ismerkedett meg Góreczki, Arvo Pärt és G. Kancseli műveivel. Ekkor komponálta A magány dalai-t, a Concerto rustico-t és a Kamarakoncertet. Az első szegedi korszaka 1984-ig tartott. Ezután öt „vándorév” következett, amikor a Színművészeti Főiskolán volt korrepetitor, tanított a békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskolában, és a budapesti Zeneakadémián, mint óraadó, végül 1989-ben visszatért Szegedre, ahol a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetője is volt, majd 2008-ban ment nyugdíjba.

1994 és 1998 között A csend címmel operát írt. A szövegét Balázs Béla meséje nyomán Darvasi László írta. A művel részt vett a Magyar Állami Operaház millenniumi pályázatán, ahol harmadik díjat nyert. Az utóbbi évtizedben vonzzák a keresztény témák, ennek köszönhető a Libera me című orgonamű, az Ikonok Pilinszky János emlékére és a latin nyelvű Passió.

Díjai[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap