Hunyady József (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunyady József
Élete
Született1921. április 14.
Pécs
Elhunyt1983. december 4. (62 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
GyermekeiHunyady Judit és Hunyady Ágnes
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Fontosabb műveiA fekete lovag
Hét tenger vándora

Hunyady József (Pécs, 1921. április 14.Budapest, 1983. december 4.) író, újságíró, publicista.

Élete[szerkesztés]

A pécsi jezsuita gimnáziumban tanult, ahonnan elbocsátották, mivel Ady Endre verseiért lelkesedett. Ezután 1941-42-ben Badacsonytomajban kántortanítóként dolgozott, majd harcolt a második világháborúban 1943-45-ben, és hadifogságba került. 1945-46-ban a Nemzeti Parasztpártnak (NPP) volt a pécsi titkára. Várkonyi Nándorral együtt a Sorsunk című lapnak a prózai és kritikai rovatát vezette, majd 1947-48-ban a pécsi szabadművelési hivatalban mint főfelügyelő tevékenykedett. 1948-tól 1955-ig a Magyar Nemzetnél dolgozott, 1956-tól 1960-ig dramaturg volt az Állami Déryné Színházban. 1960 és 1968 között a Képes Újság, 1968 és 1975 között a Pajtás, 1975-től 1977-ig a Magyar Horgász, 1977-től 1980-ig pedig a Népszava munkatársa volt.

A művei: regények, novellák, drámák. Több író művéből készített rádió- és tévéjátékokat. Írásait előbb a pécsi Sorsunk c. folyóiratban, majd a Délszigetben, a Magyarokban és a Válaszban publikálta. A Szerencsétlen emberek (1947) című művéért megkapta a Baumgarten-jutalmat. Főként kortárs angol és német szerzőket fordította magyarra.

Sírhelye a Farkasréti temetőben található, ezt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben védetté nyilvánította.

Írói tevékenysége mellett amatőr fényképész is volt. Számos esetben örökített meg a jövő számára kortárs írókat, színészeket és ismert művészeket.

Elismerések[szerkesztés]

  • Baumgarten-jutalom (1947)
  • Szocialista Kultúráért (1951)
  • a Művészeti Alap Irodalmi Díja (1983)

Főbb művei[szerkesztés]

  • Keleti front. Elbeszélés. (Bp., 1942)
  • Csönge Dénes. Novella. (Délsziget, 1947)
  • Szerencsétlen emberek. Novellák. (A Batsányi Társaság Könyvtára. Szépirodalmi sorozat. 3. Pécs, 1947)
  • Elsüllyedt ország. Regény. (Bp., 1949)
  • 650 százalék. (Felfelé ível az út. Ifjúságunk élete irodalmunkban. Szerk. Mikó Zoltán. Bp., 1950)
  • Bányászbecsület. Színmű. (Színjátszók könyvtára. 12. Bp., 1952)
  • Így épül a Sztálin Vasmű. Riport. (Bp., 1952)
  • Dajka Máté csatája. Elbeszélés. (Bányászok kiskönyvtára. Bp., 1952)
  • Egy őrsön történt. Kisregény. Zádor István rajzaival. (Bp., 1953)
  • A nép tudósa. Színmű. (Bp., 1954)
  • A darányi legény. Elbeszélés. (Csillag, 1955)
  • Hollós vitéz. Történelmi regény Hunyadi Jánosról. Ill. Domján József. (1–2. kiad. Bp., 1957)
  • A fekete lovag. Történelmi regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1959; 2. kiad. 1964; 3. kiad. 1976)
  • Egy réges-régi február története. (Regél a hősök könyve. Elbeszélések. Szerk. Hámori Ottó. Bp., 1961)
  • Pepito. Ifjúsági regény. Ill. Szőnyi Gyula. (Bp., 1961; 2. kiad. 1976; bolgárul: Szófia, 1964)
  • Hét vércsepp. Elbeszélések. (Bp., 1962)
  • Hét tenger vándora. Jetting Károly, a „pozsonyi Robinson” kalandjai. Életrajzi regény az ifjúság számára. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1964; lengyelül: Warszawa, 1969; szlovákul: Bratislava, 1972)
  • A kék hegyek kapitánya. Zrínyi Miklós életének regénye. (Bp., 1966; 2. kiad. 1967; 3. kiad. 1974)
  • A király árnyéka. Történelmi regény. A fekete lovag c. műve folytatása. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1968)
  • Aranyhorda. Történelmi regény IV. Béla korából. Ill. Kolozsváry György. (Bp., 1968; 2. kiad. 1972)
  • A napisten fiai. Történelmi regény az Inka Birodalomról. Ill. Győry Miklós. (Bp., 1969)
  • Oroszlán és gödölye. Történelmi regény Budai Nagy Antalról. (Bp., 1970)
  • Hét tenger vándora. Jetting Károly kalandjai öt világrészben. Életrajzi regény az ifjúság számára. Benkő Sándor rajzaival. (Delfin Könyvek. 2. átd. kiad. Bp., 1972)
  • A viharmadár. Mozaikok Petőfi Sándor életéből. (Bp., 1972)
  • Pepito. Ifjúsági regény. Ill. Kiss Gusztáv. (2. kiad. Bp., 1976)
  • A mánfai legény. Regény. (Határőrök Kiskönyvtára. Bp., 1977)
  • Az égig érő vár. Kőszeg, 1532. Történelmi regény Jurisich Miklósról és a kőszegi vár védőiről. (Bp., 1982)
  • Hét tenger vándora. Jetting Károly, a „pozsonyi Robinson” kalandjai. Életrajzi regény az ifjúság számára. Ill. Fazekas Attila. (Magyar Ifjúsági Remekírók. 19. 3. kiad. Bp., 2003)
  • A második honalapító. Hunyady József tollából; Studium Plusz, Bp., 2013 (Magyar históriák)

Színművei[szerkesztés]

  • Bányászbecsület. Színmű 1 felvonásban, két képben. (Bem.: Belvárosi Színház, 1951. ápr. 19.)
  • Vetélytársak. Színmű. (Bem.: Állami Déryné Színház, Tájelőadás, Mátraháza, 1952. dec. 22. és Szegedi Nemzeti Színház, 1953. márc. 21.)
  • Galambos korsó. Zenés játék. (Bem.: Állami Déryné Színház, 1958. márc. 31.)

Műfordításai[szerkesztés]

  • Shaw, G. B.: Lord Augustus. Szatirikus komédia 1 felvonásban. Ford. (Rádiószínház. Bp., 1957)
  • Müller, Horst: Jelek a Holdról. Fantasztikus regény. Ford. (Bp., 1961)
  • Zinner, Hedda: Egy kis bécsi kávéház. Színmű. Ford. H. J. A rendezői utószót írta Hertay Jenő. (Játékszín. 40. Bp., 1961).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.