Hubay Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hubay Miklós
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született1918. április 3.[1][2]
Nagyvárad
Elhunyt2011. május 7. (93 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1940)
KitüntetéseiJózsef Attila-díj (1955, 1965, 1975)
Déry Tibor-díj (1988)
Kossuth-díj (1994)
Szép Ernő-jutalom (1997, 2007)
Tekintet-díj (2000)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2003)
Prima Primissima díj (2005)
Hazám-díj (2006)
SírhelyeFarkasréti temető (20/2-1-758)
Sablon • Wikidata • Segítség

Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918. április 3. – Budapest, 2011. május 7.[4]) Kossuth-díjas drámaíró, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete[szerkesztés]

Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte 1936–1940 között. 1942-től Genfben ösztöndíjas.

Első darabja már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás – drámai magyarság. Színpadi bemutatója 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegen nyelvű szemlének, amely genfi ösztöndíjhoz segítette, ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte, továbbá a következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1949–1957 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt és fordított (pl. Félicien Marceau, Arthur Miller, Jean-Paul Sartre, Molière darabjait). Petrovics Emil felkérésére született zenei alapszöveg a C'est la guerre.

1956. október 27. és november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adásait vezette az Országházban.

Az első magyar musicalt Vas Istvánnal és Ránki Györggyel alkotta meg Szinetár Miklós zenés színháza számára: Egy szerelem három éjszakája. Ezután született bravúros egyfelvonásos sorozata, az 1968-ban Márkus Lászlóval bemutatott Nero játszik, amely népszerűvé vált Olaszország nagyvárosaiban, fesztiváljain és franciaországi előadásokon is.

A hosszan tartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974–1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Később jelentős funkciót vállalt idehaza is, 1981-től, öt éven át a Magyar Írószövetség elnökeként. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. Emellett tovább alkotott: A zsenik iskolája tartalma: „27 rövid dráma” egyedülállóan mutatja Hubay rendkívüli hajlamát a fordulatos egyfelvonásosok írására.

Hubay a firenzei évek után ismét kapott közéleti szerepet Magyarországon: 1987–1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar PEN Club ügyvezetője, majd elnöke, ekkor többek közt nemzetközileg elismerteti az önálló magyar PEN Centrumot Romániában.

1997–98-ban a debreceni Csokonai Színházban szerepelt műsoron a Hova lett a Rózsa Lelke? című világtörténelmi tragédiája. 2004-től megindult drámái összkiadása, az Elektra Kiadóház gondozásában.

„Egy Rákóczi úti öreg bérházban az ötvenes évek elején működni kezdett egy háborút „túlélt” családi írógép, egy flakonos olajjal működő kis fekete szerkezet, amely azután évtizedeken át a magyar irodalom és a kortárs műfordítás remekeit „gépbe vette”. …”Általa lett leíróirodából indult otthonából a magyar irodalom szalonja, írók- költők-művészek, egyetemi hallgatók és tanárok találkozó- helye - és alkotóműhelye.”…” „A magyar irodalmat Kelemen Éva írja” - mondta egy alkalommal Mészöly Dezső. Mert elismerésre méltó műveltségén és intelligenciáján túl a groteszk felé hajló humora és örökvidám, a „hétköznapi szürkeségen” örökké felülálló személyisége munkára, alkotásra késztetett.”…” ebben a légkörben születtek a többi között Hubay Miklós, Mészöly Dezső, Mándy Iván, Abody Béla írásai, műfordításai. Mág Bertalannak, a bűnügyi regények jól ismert szerzőjének - aki feleségét gyászolja az elhunytban - szintén minden művét ő rögzítette.” [5]

Művei[szerkesztés]

  • Nemzeti színjátszás, drámai magyarság (tanulmány, 1941)
  • Hősök nélkül (dráma, 1942)
  • Coq d'Esculape (1945)
  • François Rabelais (tanulmány, 1953)
  • Egy magyar nyár (dráma, 1954)
  • István napja (dráma, 1955)
  • C'est la guerre (dráma, 1958)
  • Három csésze tea (egyfelvonásos, Koppányi Jánossal és Szepes Máriával, 1959)
  • Tavaszi mise (elbeszélés, 1960)
  • Népi komédiák (dráma, 1960)
  • Hősökkel és hősök nélkül (drámák, 1964)
  • A megváltó mutatvány (tanulmány, 1965)
  • Játékok életre-halálra (drámák, 1968)
  • Antipygmalion (dráma, 1968)
  • Úton és itthon (tanulmány, 1970)
  • Nerone è morto? La sfinge (1970)
  • Tüzet viszek (drámák, 1971)
  • Aranykor (tanulmányok, 1972)
  • Színház a Cethal hátán (színmű, 1974)
  • Néronissime ou l'Empereur s'amuse (1975)
  • A zsenik iskolája (drámák, 1977)
  • A szív sebei (drámák, 1978)
  • Napló nélkülem (tanulmányok, 1978)
  • Búcsú a csodáktól (drámák, 1979)
  • Világvégjátékok (drámák, 1980)
  • A dráma sorsa (esszék, 1983)
  • Fiatal nők kékben és pirosban (dráma, 1983)
  • Végtelen napjaim I–II. (naplójegyzetek, 1996–1997)
  • Törtaranykor (írások, 1997)
  • Hová lett a Rózsa lelke? (drámák, 1997)
  • „Talán a lényeg…” Olvasói és tanári napló a magyar líráról (napló, 1998)
  • Kívül Magamon (drámák, 2004)
  • Gím a fekete csalitban (drámák, 2005)
  • Lélegzetvisszafojtva (drámák, 2006)
  • Lábnyomok a porban (drámák, 2007)
  • Két kuruc beszélget (Csillaghy Andrással, 2008)
  • „Aztán mivégre az egész teremtés?” (2010)

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerző-fordító: 93-36.[6]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Egy magyar nyár (1954)
  • A beszélő köntös (1954, 1963)
  • István napja (1955)
  • Egyik Európa (1957)
  • C'est la guerre (1958, 1962, 1968, 1975, 1983, 2001)
  • Ők tudják, mi a szerelem (1959, 1970, 1993, 1995, 1999, 2014)
  • Egy szerelem három éjszakája (1961, 1964–1966, 1970, 1974–1975, 1978, 1981, 1984–1985, 1991, 1993, 1998–2001, 2004–2005, 2007–2008)
  • Csend az ajtó mögött (1963)
  • Késdobálók (1963–1964, 1982, 2006)
  • Szüless újra, kedves (1965)
  • Felismerés és búcsú (1965)
  • Szfinx (1966)
  • Római karnevál (1967, 1983, 1988)
  • Nero játszik – a fenevad hét komédiája (1968)
  • Antipygmalion (1968, 1982, 2014)
  • Fiatal nők kékben és pirosban (1969)
  • Akik ifjú szívekben élnek (1969)
  • A szfinx, avagy búcsú a kellékektől (1970, 1979)
  • Lélegzetvisszafojtva (1970)
  • Tüzet viszek (Feltámadás nincs) (1970, 1972, 1980, 1985, 1988, 1995, 2000)
  • Álomfejtés (1971)
  • Színház a cethal hátán (1973)
  • Isten füle (1973)
  • Én vagyok Ravelszki (1979)
  • A síró nő, avagy az efezuszi özvegy (1981)
  • A túsz-szedők (1981, 1984)
  • Itt valami ketyeg (1982)
  • A zsenik iskolája (1982, 1999)
  • Különös nyáréjszaka (1983)
  • Freud, az álomfejtő álma (Különös nyáréjszaka) (1984, 2003)
  • A cethal hátán (1995)
  • Hová lett a Rózsa lelke? (Nizsinszki) (1997, 1999)
  • Te Imre, itt valami ketyeg (1999)
  • Elnémulás (2004, 2006, 2010)
  • Egy faun éjszakája, avagy hová lett a rózsa lelke? (2006)

Íróként[szerkesztés]

  • Együtt és egyedül (1966)
  • Kszanaksz (2008)
  • Oly korban éltem én e földön (2009)

Fordítóként[szerkesztés]

  • Kornyejcsuk: Bodzaliget (1951, 1954)
  • Musset: Vagy ki vagy be (1955)
  • Pogogyin: A Kreml toronyórája (1955)
  • Sartre: Főbelövendők klubja (1956)
  • Csepurin: Tavaszi áradás (1956)
  • Sheridan: A rágalom iskolája (1957, 1960)
  • Marceau: A tojás (1957, 1980, 1994)
  • Miller: A salemi boszorkányok (1961, 1965, 1970, 1974, 1976, 1979, 1981, 1990, 1998, 2001–2004)
  • Merle: Korinthoszban többé nem hal meg senki (1963)
  • Schéhadé: Ibolyák (1963)
  • Giraudoux: Párizs bolondja (1966)
  • Sartre: A legyek (1966, 1989)
  • Kafka: A per (1966)
  • Hecht-McArthur: Rendkívüli kiadás (1967)
  • Rolland: A szerelem és a halál játéka (1975)
  • Ketten egy személyben (1999)

Filmjei[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ Elhunyt Hubay Miklós. Terasz.hu, 2011. május 10. [2014. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  5. ↑ Magyar Nemzet, 1998. augusztus (61. évfolyam, 179-203. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 27.)
  6. ↑ 2011. május 30.-i lekérdezés
  7. ↑ Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hubay_Miklós&oldid=27074151”