Hub-repülőtér
A hub-repülőtér olyan repülőtér, amelyet egy vagy több légitársaság használ az utasforgalom és a járataik összpontosítására. A hubok átszállási (vagy megállási) pontokként szolgálnak, hogy segítsék az utasokat végső úti céljukhoz eljutni. Ez a hub-and-spoke rendszer része. Egy légitársaság több, nem hub városból (spoke városokból) üzemeltethet járatokat a hub-repülőtérre, és az ezen városok között utazó utasok a hubon keresztül csatlakoznak. Ez a paradigma méretgazdaságossági előnyöket teremt, amely lehetővé teszi, hogy a légitársaság olyan várospárokat szolgáljon ki (köztes átszállással), amelyeket egyébként gazdaságilag nem lehetne közvetlen járatokkal kiszolgálni. Ez a rendszer ellentétben áll a pont-pont modelllel, ahol nincsenek hubok, és közvetlen járatok indulnak a spoke városok között. A hub-repülőterek emellett kiszolgálják a kiindulási és a célforgalmat is.
Működése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A hub-and-spoke rendszer lehetővé teszi, hogy egy légitársaság kevesebb útvonalat üzemeltessen, így kevesebb repülőgépre van szükség.[1] A rendszer növeli az utasok számát is; egy hubról egy spoke-ra induló járat nemcsak a hubból induló utasokat szállítja, hanem több spoke városból indulókat is.[2] Azonban a rendszer költséges. További alkalmazottakra és létesítményekre van szükség az átszálló utasok kiszolgálásához. A különböző népességű és keresletű spoke városok kiszolgálásához többféle repülőgép szükséges, és mindegyik típushoz speciális képzés és felszerelés szükséges.[1] Emellett, ahogy egy légitársaság bővül a hub repülőtereken, kapacitási korlátokkal szembesülhet.[2][3]
Az utasok számára a hub-and-spoke rendszer egymenetes légiszolgáltatást kínál széles körű úti célokhoz.[1][4] Ugyanakkor rendszeres átszállásra van szükség a végső úti cél eléréséhez, ami növeli az utazási időt.[4] Emellett a légitársaságok monopolhelyzetbe kerülhetnek hubjaikban (fortress hubs), ami lehetővé teszi számukra, hogy szabadon emeljék a jegyárakat, mivel az utasoknak nincs más választásuk.[2] Az Amerikai Egyesült Államokban a magas belföldi kapcsolódási lehetőségek a repülőtér elhelyezkedésének és a hub dominanciájának köszönhetőek. Az Egyesült Államok 10 legnagyobb megahubját az American Airlines, a Delta Air Lines és az United Airlines uralja, az ország három legnagyobb légitársasága.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 Cook, Gerald; Goodwin, Jeremy (2008). "Airline Networks: A Comparison of Hub-and-Spoke and Point-to-Point Systems". Journal of Aviation/Aerospace Education & Research. 17 (2). Embry–Riddle Aeronautical University: 52–54. 2015. szeptember 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 28.
- 1 2 3 "Airline Deregulation and Hub-and-Spoke Networks". The Geography of Transport Systems. Hofstra University. 2016. április 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 28.
- ↑ Schmidt, William (1985. november 14.). "Deregulation Challenges Atlanta Airline Hub". The New York Times. 2015. május 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. május 28.
- 1 2 Lawrence, Harry (2004). Aviation and the Role of Government. Kendall Hunt. 227–228. o. ISBN 9780757509445. 2017. február 15. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. május 30.
