Hsziungnu uralkodók listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hsziungnu uralkodók kínai nevekkel, az egykorú kínai források alapján:

Luante-Hiliente dinasztia (i. e. 219i. e. 62)[szerkesztés]

Ázsiai hun sanjük (uralkodók)
( Luante-Hiliente nemzetség )
(Ts' ien..Lüan-ti……..Hsü-lien-ti)
i. e. 219i. e. 62
157 év…..15 sanjü…(uralkodó)
i. e. 219i. e. 207 Tou-man….頭曼.(Tuman, Thoban)…..
i. e. 207i. e. 174 Mao-tun….冒顿.(Motun, Modun)
i. e. 174i. e. 160 Lao-sang Kiör-juk老上
i. e. 160i. e. 126 Kun-szin….車臣.(Kün-csen)
i. e. 126–? Udan…..(Yü-tan, Hutan, Hu-tanu)
i. e. 126i. e. 114 Itisza….伊稚邪.
i. e. 114i. e. 106 Ojong…..
i. e. 106i. e. 102 Oszuli….烏師盧.
i. e. 102i. e. 101 Huliho….黎湖.(Ho-li-hu)
i. e. 101i. e. 96 Kutheo…….且提侯.
i. e. 96i. e. 94 Doma…..
i. e. 94i. e. 85 Holokko….狐鹿姑.(Hu-lu-ku)
i. e. 85i. e. 65 Ojente….壺衍提.
i. e. 68vi. e. 62 Hilikuanko…..
i. e. 62–? Sientan…..

Hohansza dinasztia (i. e. 62220)[szerkesztés]

Sientan halálával végetért a Luante ( Hiliente ), nemzetség uralma az ázsiai hun törzsek felett…
I. e. 62-vel elkezdődött a Hohansza dinasztia uralkodása
i. e. 62179/220
a HOHANSZA dinasztia…
i. e. 61i. e. 33 Hohansza…(Hoh-an-sha, Huhanye)呼韓邪 dinasztia alapító
még az egységes hiungnu birodalom vezetését vette át…
i. e. 56/i. e. 53 Tjed-tjeg (Chih-chih) sanjü kivált
az egységes hiungnu birodalomból és nyugat felé vezette törzseit…..
(tábl.alább….( több sanjü kora )
i. e. 33i. e. 21 Hokcului (Fu-Chu-Ley-Ju-Di/Pozhulonuti/復株累若提)
i. e. 21i. e. 12 Szokai (Su-Xie-Ju-Di/Shuzhunoti/搜諧若提)
i. e. 12i. e. 8 Kuga (Che-Ya-Ju-Di/Qiyanoti/車牙若提 )
i. e. 813 Okuluj (Wu-Zhou-Liu-Ju-Di/Uchilonoti/烏珠留若提)
1318 Hienle (Wu-Ley-Ju-Di/Ulunoti/烏累若提 )
1846 Joti (HuTuIrShiTaoGaoJuDi/GhuduarshiDavganoti/呼都而尸道皋若提 )
46–? Vutajtiho (Wu-Ta-Ti-Ho 烏達提侯 )
4649 Funu (49-től Funu csak az északi hiungnuk sanjüje /uralkodója) (Pu-Nu/Panu/蒲奴)
49-ben a hiungnu birodalom két részre szakadt…
északi és déli hiungnukra….
49-től a déli hiungnuk uralkodói
49-től az északi hiungnuk uralkodói
Hoanszi 4955 (Hu-Han-Sie-Di/呼韓邪 (第二) Funu 4972
Kiofovu 5557 (Chiu-Fu-Yu-Di/Chupunoti/丘浮尤提) Joli 7287
Ifajulu 5759 (I-Fa-Yu-Di/Ilgha Uluti/伊伐於慮提) Utaban 8790
Hitungsi 5963 (XienTungShiChouTi/ShtongsiSuyghuti/醢僮尸逐侯提) Jutsukien 9091
Hujesi 6385 (HuYehShihChouHuTi/GhushiShisu Quti/湖邪尸逐侯提 )
Ituluju 8588 (I-Tu-Yi-Lu/Iltu Uluti/伊屠於閭提 )
Hiulansi 8893 (Xiu-Lan-Shi-Hu-Di/Shulan Shisu Quti/休蘭尸逐侯提 )
Ankuvo 9394 (An-Gao/Arqu/安國 )
Tingtusi 9498 (TindushsuQuti/TingTuShiJuHuTi/亭獨尸逐侯提 )
Vansisi 98124 (Wanchi Shisu Quti/Wan-Si-Ju-Ti/萬氏尸逐侯提
Vusihosi 124128 (Wu-Chi-Hu-Shi-Jo/Uzhqushsu Quti/烏稽侯尸逐提 )
Huhijesi 128140 (Chu-Chi-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Kutino Shisu Quti/去特若尸逐就)
Kuniu 140143
Hulanjosi 143147 (Hu-Lan-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Ghoranno Shisu Quti/呼蘭若尸逐就 )
Ilingsi 147172 (I-Ling-Shi-Chou-Chin/Illin Shisu Quti/伊陵若尸逐就 )
Tutejosi 172177 (Utno Shisu Quti/屠特若尸逐就)
Hutseng 177179 (Hu-Ching/Ghuzhin/呼徵 )
Kiangsu 179188 (Chiang-Chu/Qanquy/羌渠 )
Kitsisi 188195 (Di-Chi-Shi-Chou-Hu/Qizi Shisu Quti/特至尸逐侯 )
Hususan 195220 (Hu-Chou-Chuan/Ghochuqan/呼廚泉 )

Több Sanjü korszaka (i. e. 62i. e. 53)[szerkesztés]

A hiungnuk ázsiai hunok törzsszövetségének felbomlási korszakában (a hatalomért folyó küzdelmekben) az i. e. 62i. e. 53 közötti időszakot a több sanjü korszakának nevezzük. A sanjük és ellensanjük jelentőségük sorrendjében, kronológikusan évek szerint vannak feltüntetve. Erre az időszakra tehető az első tartósnak mondható nyugatra vándorlás kb. i. e. 53 körül Csicsi (Chih-chih) sanjü vezetésével. Az elvándorlás Kína hódító politikájának és katonai nyomásának az eredménye. Az időszakosan északi és déli részre szétváló törzsek északi ága soha nem fogadta el (a déli ággal ellentétben) a kínai fennhatóságot. A fennhatóság elutasítása és a függetlenség megtartásának reménytelensége ösztönözte az északi, függetlennek maradni akaró törzseket, hogy nyugatra vándoroljanak. Ezen első nyugati kiáramlást követte még másik elvándorlás, ami az alapját képezte a hunok európai megjelenésének.

a több sanjü ( uralkodó ) korszaka…

i. e. 62i. e. 53

i. e. 62 Sientan
Akjenkute és Sientan
Sientan
i. e. 61 Akjenkute
Hohansza és Akjenkute
Hohansza
Toki és Hohansza
i. e. 60 Toki és Hohansza
Toki, Hohansza, Ocsian, Ugur és Kuli
i. e. 59 Toki, Hohansza és Kuli
Toki és Hohansza
Hohansza
i. e. 58 Hohansza
Hohansza és Olentun
Hohansza
Hohansza és Li-lung
Hohansza
i. e. 57 Hohansza
i. e. 56 Hohansza
Hohansza és Luszin
Csicsi, Hohansza és Luszin
i. e. 55 Csicsi, Hohansza és Luszin
i. e. 54 Csicsi, Hohansza és Luszin
Csicsi és Hohansza
i. e. 53 Csicsi és Hohansza
Csicsi, Hohansza és Ilibok
Csicsi és Hohansza

Feltehetőleg i.e. 53 környékén döntött úgy Csicsi (Chih-chih) sanjü és az őt követő törzsek , hogy nyugat felé vonulnak az egyre erősödő és elviselhetetlen kínai nyomás elől, függetlenségük megóvása érdekében.

Irodalom[szerkesztés]

  • Sima Qian (司馬遷) et al., Shi ji (史記). Beijing: Zhonghua Shuju, 1959
  • Ban Gu (班固), Han shu (漢書). Beijing: Zhonghua Shuju, 1962.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap