Kisgereblyés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hrabová Roztoka szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Hrabová (egyértelműsítő lap).
Kisgereblyés (Hrabová Roztoka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1568
PolgármesterDarina Labaničová
Irányítószám067 74
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség57 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
Terület7,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 22° 18′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 22° 18′ 04″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgereblyés témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgereblyés (1899-ig Hrabova-Rosztoka, szlovákul: Hrabová Roztoka, ukránul: Hrabova Roztoka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Szinnától közúton 35 km-re, légvonalban 16 km-re délkeletre, a Vihorlát oldalában fekszik.

Története[szerkesztés]

1568-ban említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik. Magyar neve helytelen fordítás eredménye. A falu 1694-ben és 1716-ban elnéptelenedett. A 18. században kassai nemesek a birtokosai.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOK. Hrabo Rosztok, Zemplén Várm. fekszik Ungvár Vármegyének szélénél, Dubravához nem meszsze.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka (Hrabova), orosz f., Zemplén vmegyében, Bereznához 2 órányira: 181 g. kath., 5 zsidó lak., 226 hold szántófölddel, sziklás határral. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. post. Szobráncz.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisgerebélyes, azelőtt Hrabovarosztoka, ruthén kisközség 24 házzal és 165 gör. kath. vallású lakossal. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt, de az 1694-iki portális összeírás alkalmával puszta hely. Újabbkori birtokosai a Klobusitzkyak voltak, kiket Fekete Lőrinczné szül. Pribék Petronella követett. A falu gör. kath. temploma a XVIII. század közepe táján épült. Az egyházközség Mária Terézia korabeli vert ezüst-kelyhet őriz, mely Batyinszky püspök ajándéka.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 148, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 74 lakosából 53 szlovák, 13 ruszin, 5 ukrán volt.

2011-ben 63 lakosából 49 szlovák és 10 ukrán.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Nagy Szent Vazul tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma a 18. század második felében épült. Barokk ikonosztáza is 18. századi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. december 31.)
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisgereblyés&oldid=26725368”