Hou Han su
| Hou Han su () | |
 | |
| A Hou Han su () Szung ()-kori kiadásának első oldala. | |
| Szerző | Fan Je () |
| Eredeti cím | hagyományos kínai: 後漢書 egyszerűsített kínai: 后汉书 |
| Ország | Kína (5. század) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | Kína történelme i. sz. 6-189. |
| Műfaj | történetírás |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hou Han su () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Hou Han su | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 後漢書 |
| Egyszerűsített kínai | 后汉书 |
| Mandarin pinjin | Hòu Hàn shū |
| Wade–Giles | Hou4 Han4 shu1 |
| Átírási segédlet | |
| Fan Je | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 范曄 |
| Egyszerűsített kínai | 范晔 |
| Mandarin pinjin | Fàn Yè |
| Wade–Giles | Fan4 Yeh4 |
A Hou Han su () (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszakának történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je () (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung () dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je () számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su () megírásához, például Sze-ma Csien () művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku () Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat.
A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang () 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin ()-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han su ()ban.
A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao (), aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni.
Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu () törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu () törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin ()), Egyiptomról (Hajhszi ()), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi ()) és Mezopotámián (Tiaocse ()) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nu ()k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.
Források[szerkesztés]
- Hou Hanshu - 88 - Western Region[halott link] John E. Hill © 2003 fordítása
- Stein Aurél utazásai: Az eltűnt Selyemút városai - a Sulinet oldalán
- Stein Aurél (1908) - Homokba temetett városok - Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán
- Chavannes, Édouard (1906). "Trois Généraux Chinois de la dynastie des Han Orientaux. Pan Tch’ao (32-102 p.C.); – son fils Pan Yong; – Leang K’in (112 p.C.). Chapitre LXXVII du Heou Han chou." T’oung pao 7, pp. 210–269.
- Hill, John E.. Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.. BookSurge (2009). ISBN 978-1-4392-2134-1
További információk[szerkesztés]
- Történelmi szövegek gyűjteménye Silk Road Seattle
- A kínai történelem időszakai Nien hao (年號) - Uralkodási érák
- Eredeti kínai szöveg Archiválva 2012. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben Hou Hanshu (后汉书) - 88 (八十八)
