Hosszúorrú potoró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúorrú potoró
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
Rend: Diprotodontia
Alrend: Kengurualkatúak (Macropodiformes)
Család: Patkánykenguru-félék (Potoroidae)
Nem: Potorous
Faj: P. tridactylus
Tudományos név
Potorous tridactylus
Kerr, 1792
Szinonimák
  • Didelphis murina Cuvier, 1798
  • Didelphis tridactyla Kerr, 1792
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúorrú potoró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúorrú potoró témájú médiaállományokat és Hosszúorrú potoró témájú kategóriát.

A hosszúorrú potoró (Potorous tridactylus) az emlősök (Mammalia) osztályának az erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a diprotodontia rendjébe és a patkánykenguru-félék (Potoroidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Ausztrália keleti és délkeleti partjainál, valamint Tasmániában honos. Nedves és száraz erdőkben él. Sok helyről kipusztult.

Alfajai[szerkesztés]

  • Potorous tridactylus apicalis
  • Potorous tridactylus tridactylus

Megjelenése[szerkesztés]

Az állat fej-törzs-hossza 24-41 centiméter, farokhossza 18-32 centiméter és testtömege 660-2000 gramm. A puha, sűrű bunda védi a nedvességtől. Hasa bézs színű, fején és hátán szürkésbarna fehér szőrszálak vannak. Hosszú pofája, hegyes orrban végződik. Mellső mancsán a hosszú, éles karmok ideálisak a homokos talajban való ásáshoz. Mivel hátsó lába hosszú, az állat nagyon gyorsan tud ugrálni; a második és harmadik lábujjai összenőttek, ezeket az állat a bunda ápolására használja. A farok a fészeképítéshez szükséges anyagok fogására és megtartására alkalmas, csúcsa néha fehér.

Életmódja[szerkesztés]

Az állat magányos és éjjel aktív. Tápláléka gombák, gyökerek és lárvák. A szabadban 7 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak egész évben tart, de mivel a nőstény képes késleltetni a pete beágyazódását, az ellésre szeptemberben, októberben, januárban és februárban kerül sor. A vemhesség 30-42 napig tart. Ennek végén egy alulfejlett kis hosszúorrú potoró születik, amely bemászik az erszénybe és rátapad egy csecsbimbóra, ahol 4 hónapig ül.

Források[szerkesztés]