Hosszúfarkú sül

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Hosszúfarkú sül
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen
Régi rajz az állatról
Régi rajz az állatról
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Család: Gyalogsülfélék (Hystricidae)
Fischer de Waldheim, 1817
Alcsalád: Bojtosfarkú sülök (Atherurinae)
Nem: Trichys
Günther, 1877
Alnem: Trichys
Faj: T. cristata
Tudományos név
Trichys fasciculata
Shaw, 1801
Szinonimák
  • Hystrix fasciculata Shaw, 1801
  • Trichys guentheri Thomas, 1889
  • Trichys lipura Günther, 1877
  • Trichys macrotis Miller, 1903
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hosszúfarkú sül témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúfarkú sül témájú kategóriát.

A hosszúfarkú sül (Trichys fasciculata) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a gyalogsülfélék (Hystricidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A hosszúfarkú sül Délkelet-Ázsia dzsungeleiben él. A Maláj-félszigeten, valamint Szumátra és Borneó szigetén honos, úgy jutott át Szumátrán és Borneón, hogy ezek a szigetek a jégkorszakban a szárazföldhöz tartoztak.

Megjelenése[szerkesztés]

Más gyalogsülfélével ellentétben a hosszúfarkú sül nem képes felmereszteni tüskéit, és zörgetni sem tudja azokat, de ha egy ragadozó elkapja hosszú farkát, amiről az állat a nevét kapta, az könnyen leszakad. Testhossza 48 cm, ebből a farok 23 cm. Testtömege 2,3 kg.

Életmódja[szerkesztés]

Fákra felkapaszkodva kutat élelem után, étrandjét gyümölcsök, magvak, bambuszrügy és rovarok alkotják. A fogságban 10-11 évig él, a többi tarajössül faj a vadonban 5-6 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettség átlagosan 12 hónaposan kezdődik. A párzási időszak szeptembertől novemberig tart. A 7 hónapos vemhesség után 1 kölyök jön világra. 6-8 hetesen kerül sor az elválasztásra.

Források[szerkesztés]