Hose-pálmasodró
A Hose-pálmasodró (Diplogale hosei) az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába és a sávos pálmasodróformák (Hemigalinae) alcsaládjába tartozó Diplogale nem egyetlen faja.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Diplogale hosei (Thomas, 1892) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hose-pálmasodró témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hose-pálmasodró témájú kategóriát. |
A fajt Charles Hose zoológusról nevezte el Oldfield Thomas 1892-ben. Hose 1891-ben gyűjtötte az első példányt Sarawakban.[1]
A Hose-pálmasodró hasonlít a sávos pálmasodróra (Hemigalus derbyanus). A fajt először Hemigalus hosei néven írta le 1892-ben Oldfield Thomas, és csak 1912-ben jött rá, hogy a pofa és a fogak alakja, valamint a színezet és mintázat nyilvánvaló különbsége magában foglalja a Diplogale Hemigalus-tól való megkülönböztetésének szükségességét.[2] A Hose-pálmasodróhoz hasonlóan a sávos pálmasodró is szigorúan éjszakai életmódú és inkább a földön él;[3] azonban a Hose-pálmasodró elterjedése sokkal korlátozottabb, és inkább a magasabban fekvő erdőkre korlátozódik.
A Hose-pálmasodró nagy orra és hosszú bajusza hasonló a vidracibetéhez (Cynogale bennetti). A vidracibetről ismert, hogy félig vízi életmódú, és úszóhártyás lábai vannak; főleg alföldi esőerdőkben fordul elő.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]A Hose-pálmasodró testének felső része, az orrtól a farokhegyig, beleértve a négy végtag külső részét is, sötétbarna vagy feketésbarna, alsó része (az állától a farok hegyéig, illetve a négy végtag belső felülete) fehér vagy enyhén barnás fehér.[5][4] Arcán sötét gyűrűk vannak a szemek körül, és nagyon hosszú, fehér bajsza van; nagy, nedves orra kontrasztos hússzínű. Lábai alsó felületei sápadtak, talppárnái barnák, köztük rövid szőrrel borított foltok találhatók; lábain az ujjak részben összenőttek.[4]
Fej-test hossza 47,2–54,0 centiméter, farka 29,8–34,6 centiméter, hátsó talpainak hossza 7,4–8,1 centiméter, füleinek hossza 3,6–3,9 cm; a becslések szerint körülbelül 1,4–1,5 kilogramm súlyú, és 40 foga van.[4][5]
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]A Hose-pálmasodrót Borneó malajziai részéről, Sarawak és Sabah állam néhány helyéről, valamint Bruneiből jegyezték fel.[6] Kalimantanból 325 méteres magasságban rögzítették.[7] A nagyon kevés terepi megfigyelés főleg alacsonyabb hegyvidéki erdőkben és érett, vegyes dipterokarpuszfélék alkotta erdőkben volt.[2]
Néhány közelmúltbeli megfigyelése létezik, köztük egy később közzétett, Bruneiből származó felvétel[5] és egy fénykép, amelyet egy kameracsapda készített a sabahi Kinabalu Park alföldi erdejében.[8] Egy másik, Kalimantanban készült kameracsapda képén lévő állat ehhez a fajhoz tartozhat, de ez vita tárgyát képezi.[9]
A faj eddigi legmagasabban történt megfigyelései a Sela'an-Linau Erdőgazdálkodási Egységben (Sela'an-Linau Forest Management Unit, FMU) voltak, amely egy fakitermelési koncesszió Felső-Baramban (Sarawak), ahol 2004 és 2005 között tizennégy képet készítettek a Hose-pálmasodróról, négy különböző helyen.[10] A korábbi legtöbb találkozás a fajjal egyetlen helyről a Tom Harrisson által 1945 és 1949 között, a közeli Kelabit-felföldön gyűjtött négy példány volt,[11] ami arra utal, hogy Sarawak ezen része a faj elsődleges élőhelye lehet.[10][3]
Az elterjedési területről származó példányokról szóló néhány feljegyzés főként hegyi erdőkből származik,[5][4][3][12] ami alapján azt lehet feltételezni, hogy hegyvidéki fajról van szó. Mindazonáltal Bruneiben mindössze 450 méteres magasságból,[13] a sarawaki Batu Songból 600 méteres magasságból jegyezték fel;[4] egy másik példányt egy kameracsapda rögzített a sabahi Kinabalu Park alföldi erdőjében, szintén 600 méteres magasságban,[8] és az FMU 14 képének egyike 730 méteres magasságban készült.[10][3]
Lehetséges, hogy a Hose-pálmasodró kedvelt élőhelyei erősen párás, például mohás erdők, mohás sziklák és patakok közelében vannak.[10]
Életmódja
[szerkesztés]A Hose-pálmasodró egyszerre alkonyati és éjszakai életmódú, és úgy vélik, hogy a többi pálmasodróval szemben inkább a földön él.[10][3] Úgy gondolják, hogy üreget készít a sziklák és/vagy a fák gyökerei közötti lyukakban.[5]
A vadon élő Hose-pálmasodró táplálkozása kevésbé ismert, bár úgy gondolják, hogy kis halakkal, rákokkal, békákkal és rovarokkal táplálkozik,[5][11] mohás sziklák és patakok között. Az egyetlen valaha élt fogságban lévő egyed csak húst és halat evett, gyümölcsöt nem, amely az összes többi borneói cibetmacskaféle kedvenc tápláléka.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Feltételezik, hogy az élőhelyek elvesztése és zsugorítása komoly veszélyt jelent erre a fajra.[14] A Hose-pálmasodró valószínűleg nem tűri a fakitermelés általi zavarást, bár még mindig nem tudni, hogy képes-e fennmaradni és/vagy szétszóródni a kivágott és leégett mezők, valamint fakitermelési utak által feldarabolt erdőben.[10][3] A vadászat egyre nagyobb veszélyt jelenthet a fajra, mivel a populáció száma és helyzete teljesen ismeretlen. Lehetséges, hogy a faj súlyosabb fenyegetettségi kategóriába sorolható, ha több információ áll rendelkezésre ökológiájáról és veszélyeiről. A fajjal kapcsolatos további kutatások előremozdítását és elvégzését sürgősnek tartják.[6]
Jelenleg teljesen ismeretlenek azok az alapvető tényezők, amelyek a Hose-pálmasodró hosszú távú jövőjét valószínűleg meghatározzák, mint például a populáció sűrűsége, az öreg erdőktől való függés mértéke, az elterjedési és szétszóródási minták és egyebek, ami így lehetetlenné teszi a konkrét védelmi intézkedéseket.[10][3] Elterjedési területén egyetlen védett területről sem ismert, hogy nagy populációja lenne,[3] bár Bruneiben és Sabahban az Ulu Temburong Nemzeti Parkban, illetve a Kinabalu Parkban jegyeztek fel egyedeket. Sarawakban nincs ismert védett terület, ahol a fajnak lenne populációja.[3] A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a Hose-pálmasodrót a sebezhető kategóriába sorolja.[6]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hose's palm civet című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Thomas, O. (1892). "On some Mammals form Mount Dulit, North Borneo" Proceedings of the Zoological Society of London. Part I: 221–226.
- ↑ a b Van Rompaey, H.; Azlan, M. J. (2004). "Hose's Civet, Diplogale hosei" (PDF). Small Carnivore Conservation. 30: 18–19. Archived from the original (PDF) on 2012-04-26.
- ↑ a b c d e f g h i Mathai, J.; Hon, J.; Juat, N.; Peter, A.; Gumal, M. (2010). "Small carnivores in a logging concession in the Upper Baram, Sarawak, Borneo" (PDF). Small Carnivore Conservation. 42: 1–9. Archived from the original (PDF) on 2012-05-09.
- ↑ a b c d e f Payne, J.; Francis, C. M.; Phillips, K. (1985). A field guide to the mammals of Borneo. Kota Kinabalu and Kuala Lumpur, Malaysia: The Sabah Society with World Wildlife Fund Malaysia.
- ↑ a b c d e f g Yasuma, S. (2004). "Observations of a live Hose's Civet Diplogale hosei" (PDF). Small Carnivore Conservation. 31: 3–5. Archived from the original (PDF) on 2012-04-26.
- ↑ a b c https://www.iucnredlist.org/species/6635/45197564
- ↑ Samejima, H. and Semiadi, G. (2012). First record of Hose's Civet Diplogale hosei from Indonesia and records of other carnivores in the Schwaner Mountains, Central Kalimantan, Indonesia. Small Carnivore Conservation 46: 1–7.
- ↑ a b Wells, K.; Bium, A.; Gabin, M. (2005). "Viverrid and herpestid observations by camera and small cage trapping in the lowland rainforests on Borneo including a record of the Hose's Civet, Diplogale hosei" (PDF). Small Carnivore Conservation. 32: 12–14. Archived from the original (PDF) on 2012-04-26.
- ↑ Chapron, G.; Veron, G.; Jennings, A. P. (2006). "New carnivore species in Borneo may not be new. Conservation News" Oryx. 40 (2): 134. doi.:10.1017/S0030605306000688
- ↑ a b c d e f g Mathai, J. (2010). "Hose's Civet: Borneo's mysterious carnivore". Nature Watch. 18/4: 2–8.
- ↑ a b Davis, D. D. (1958). "Mammals of the Kelabit plateau, northern Sarawak" Fieldiana Zoology. 39: 119–147. doi.:10.5962/bhl.title.3475
- ↑ Dinets, V. (2003). "Records of small carnivores from Mount Kinabalu, Sabah, Borneo" (PDF). Small Carnivore Conservation. 28: 9. Archived from the original (PDF) on 2012-04-26.
- ↑ Francis, C. M. (2002). "An observation of Hose's Civet in Brunei" (PDF). Small Carnivore Conservation. 26: 16. Archived from the original (PDF) on 2012-04-26.
- ↑ Schreiber, A.; Wirth, R.; Riffel, M.; Van Rompaey, H. (1989). Weasels, civets, mongooses, and their relatives: an action plan for the conservation of mustelids and viverrids. Gland, Switzerland: IUCN.
