Horváth Lajos (festő)
| Horváth Lajos | |
 | |
| 2002-ben | |
| Született | 1941. május 13. Pápa |
| Elhunyt | 2019. június 29. (78 évesen) Farkasgyepű |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Pápai Képzőművészeti Szabadiskola (1954–1961) |
| Festői pályafutása | |
| Mesterei | |
 | |
| Horváth Lajos aláírása | |
Horváth Lajos (Pápa, 1941. május 13. – Farkasgyepű, 2019. június 29.)[1] magyar festőművész.
Festészetét a művészettörténészek a szimbolikus és metafizikus szemléletű magyar festészet jelentős egyéni életművei között tartják számon. Műveinek központi témái az emberi lét, az etikai kérdések, valamint a bibliai, mitológiai és filozófiai motívumok.
Életút
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horváth Lajos 1941. május 13-án született Pápán. 1954 és 1961 között a pápai Képzőművészeti Szabadiskolában tanult, ahol mesterei Cziráki Lajos és A. Tóth Sándor voltak. Művészi szemléletére jelentős hatással volt Kondor Béla munkássága.
1980-tól a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának tagja volt. 1991-ben a Veszprémi Művészeti Céh, 1992-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja lett.
Pályafutása során rendszeresen szerepelt hazai és nemzetközi egyéni, illetve csoportos kiállításokon. Alkotásai több hazai közgyűjteménybe is bekerültek, köztük a Magyar Nemzeti Galériába és a Laczkó Dezső Múzeumba.
1998-ban Veszprémbe költözött, ahol élete végéig élt és alkotott.
Művészete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Horváth Lajos festészetét a művészettörténészek a szimbolikus és metafizikus szemléletű magyar festészet jelentős egyéni életművei közé sorolják. Műveinek központi témái az emberi lét, az etikai kérdések, valamint a bibliai, mitológiai és filozófiai motívumok. Festészetében visszatérő szerepet kapnak a szimbólumok, az allegorikus alakok és a személyes mitológia elemei.
_–_Horváth_Lajos.jpg)
Bereczky Loránd szerint Horváth Lajos festészete a 20. századi magyar festészet expresszív és szürrealista hagyományaihoz kapcsolódik, ugyanakkor önálló képi világot alakított ki, amelyben a kompozíciós fegyelem, a rajzi tudás és a szimbolikus gondolkodás egyaránt meghatározó.
Legéndy Péter szerint alkotásai nem a klasszikus értelemben vett szürrealizmushoz kapcsolódnak, hanem egy sajátos metafizikus szemléletet képviselnek. Elemzése szerint festészetének visszatérő témái az emberi lét kérdései, a magány, a sors, valamint a bibliai és mitológiai motívumok.
_–_Horváth_Lajos.jpg)
László Péter a művek tudatosan felépített szimbólumrendszerét, filozófiai tartalmát és intellektuális jellegét emeli ki, míg Gopcsa Katalin Horváth Lajos kompozíciós fegyelmét, rajzkultúráját, valamint a klasszikus műveltségből táplálkozó motívumvilágát hangsúlyozza.
_–_Horváth_Lajos.jpg)
Díjak, elismerések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1994: Pápa Városért Érdemérem
- 1995: Veszprém Múzeum Érdemrendje
- 1996: Veszprém Megyéért Érdemérem
Egyéni kiállítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1969: Tanárképző Főiskola, Szombathely
- 1983: Egyetem, Veszprém; Húsipari Klub, Pápa (kat.)
- 1986: Kiállítóterem, Zalaegerszeg; Bakonyi Múzeum, Veszprém
- 1987: Szőnyi Terem, Miskolc; Dózsa György Művelődési Központ, Budapest (kat.)
- 1988, 1993: Csontváry Terem, Budapest
- 1990: Tihanyi Múzeum, Tihany
- 1994: NG, Losonc (Szlovákia)
- 1995: Művelődési Ház, Veszprém
- 1998: Egyetem, Veszprém; Uden (Hollandia)
- 1999: Los Angeles (USA)
- 2002: Művészetek Háza, Veszprém (kat.)
- 2014: Veszprém (kat.)
- 2020: „A valóság mitológiája” emlékkiállítás, Balatonfüred
Válogatott csoportos kiállítások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1985: II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
- 1987: Dunántúli Tárlat, Kaposvár; Észak-dunántúli Tárlat, Szombathely
- 1997–1999: Pápai Tárlat
- 1997: Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest
- 1998: Künstler der Region Pápa, Schwetzingen (Németország)
- 1999: Pápai művészek, Leonding (Ausztria)
Művek közgyűjteményekben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
- Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2026080410007226 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével!
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Artportal (archivált adatlap)
- László Péter: Horváth Lajos. Kiállítási meghívó, 1987.
- Horváth Lajos. Kiállítási katalógus. Veszprém, 2002.
- Horváth Lajos. Kiállítási katalógus. Veszprém, 2014.
- Gopcsa Katalin: „A valóság mitológiája”. Balatonfüredi Napló, XX. évf., 2. szám (2020).
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marton Zsuzsa-Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok egy Tolna megyei tudományos és művészeti lexikonhoz. Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 1990.
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.
