Horváth István (mikrobiológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horváth István
Született1938. május 1.
Káptalanfa
Elhunyt2018. május 6.[1] (80 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • mikrobiológus
  • egyetemi oktató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1962)
Tudományos pályafutása
Szakterületmikrobiológia
Kutatási terület
  • érelmeszesedés
  • immunizálás
  • művér
  • treponematozisok
  • Tudományos fokozatdoktorátus (1986)

  • MTMT
  • MTA
  • SablonWikidataSegítség

    Horváth István (Káptalanfa, 1938. május 1.2018. május 6.) magyar mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia biológia tudomány doktora. 40 éven át vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet szerológiai osztályát.

    Élete[szerkesztés]

    Pápán járt középiskolába, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett biológusi diplomát, 1962-ben. Négy évig középiskolában tanított, mellette az ELTE a Származás- és Örökléstani Intézetében kutatómunkát végzett. Ösztöndíjas aspiránsként Király Kálmán vezetésével, az Országos Bőr- Nemikórtani Intézetben dolgozott. A Treponematózisokkal szembeni immunitásra vonatkozó vizsgálatok címmel védte meg kandidátusi disszertációját, 1973-ban. Egy évig meghívott kutatóként a CDC-ben (Amerikai Egyesült Államok) dolgozott, ahol a patogén treponemák in vitro tenyésztését kutatta. Később újabb amerikai meghivást kapott, de Magyarországon nem engedélyezték a kiutazását. Akadémiai doktori disszertációját Patogén treponemák izolálása, tenyésztése és diagnosztikája címmel 1986-ban védte meg. Elsők között foglalkozott Magyarországon a klamídiafertőzések laboratóriumi kimutatásával.

    Haláláig az Interlab Orvosi-Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium munkatársaként többek között a patogén treponemák in vivo tenyésztésének újraszervezésén dolgozott. Célja az ismét támadó szifilisz megbetegedések verifikációjának segítése és a nehézfémszennyezések megjelenésének gyors mikrobiológiai kimutatása volt. További tevékenységei az „atherosclerosis elleni immunizálás” humán kipróbálási engedélyeztetése, valamint a szájflóra ultramikroszkópos gyors vizsgálatok realizálása voltak.

    Oktatási tevékenység[szerkesztés]

    A Semmelweis Egyetem egykori jogelődjén, a BOTE-n (Budapesti Orvostudományi Egyetem) és az egykori Haynal Imre Orvostovábbképző Intézetben vett részt a bőrgyógyász szakorvosképzésben és továbbképzésben.

    Tudományos szervezeti tagságai[szerkesztés]

    • Európai Unió Immunológiai Szakértő Testülete
    • Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Bizottsága
    • New York-i Tudományos Akadémia
    • Magyar Dermatológiai Társaság
    • Magyar Mikrobiológiai Társaság
    • Magyar Immunológiai Társaság

    Publikációk[szerkesztés]

    • Kb. 150 publikációit jelentetett meg angol, német, orosz, japán és magyar nyelvű tudományos szaklapokban.
    • Mintegy tíz könyvfejezetet írt szakmai kézikönyvekben (pl. Labordiagnosztika).

    Kutatási témák, szabadalmak[szerkesztés]

    • A Treponema leporis patogén mikroba felfedezése fűződik a nevéhez.
    • A geotermikus energia mikrobiológiai hasznosítása szabadalma az anaerob mikrobák által termelt gázok energia termelésének lehetőségével foglalkozik.
    • Antidecubitus ágy szabadalma a felfekvés megelőzésére és gyógyítására; a szabadalom az EUREKA szabadalmi világkiállításon ezüstérmet, a 2000. évi találmányi olimpián aranyérmet nyert.
    • Művér előállításra vonatkozó találmánya, a baleseti sérülés, háborús sebesülés, a vérképzés és transzplantációs vérellátás problémájának megoldását biztosíthatja. A termék részletes vizsgálata folyamatban volt, laboratóriumi előállítása mellett az ipari termelés módszerét is kidolgozta.
    • Atherosclerosis elleni immunizálásra benyújtott szabadalom immunológiai lehetőséget biztosít, az általa kidolgozott, a koleszterin tartalmú partikulákkal végzett immunizálásra kísérleti állatokon. A szabadalmaztatott eljárás humán kipróbálási engedélyeztetése előkészítés alatt volt.
    • A pollenallergia problémakörben kenőcsöt dolgozott ki, amely az allergiásokat védi az allergénekkel szemben. Az OÉTI-engedélyes készítmény tömeges gyártása beindult.
    • Magas flavonoid tartalmú borok alkoholmentesítése az egészséges élet segítése céljából készült.
    • Őrangyal pezsgőpor alkoholizálás utáni másnaposság kellemetlen következményeinek enyhítésére.
    • Salvador krém: az egymáshoz simuló bőrfelületek (lágyék, hónalj, mell alatt stb.) vörösödése, viszketése ellen, sikeres kísérletek után, folyamatban volt készítmény ipari termelésének megoldása.

    Sikeres kutatásai az érelmeszesedésről[szerkesztés]

    2012-ben számolt be arról a Magyar Nemzet Online,[2] hogy Horváth István kísérletei során rábukkant az addig ismeretlen „anti-koleszterin” antitestre. A kísérletek során úgy találta, hogy az antitestnek fontos szerepe lehet a koleszterin-anyagcserében. Rátapad a koleszterinre, s ha ez nem történik meg, akkor a rossz koleszterinnek nevezett LDL felhasználhatatlanná válik a szervezet számára – írja a Medical Online.[3] Kutatásai alapján a „magas vérkoleszterinszintet” legfeljebb az érelmeszesedéssel együtt járó folyamatnak, de nem az érelmeszesedés okának tartja. Az érelmeszesedés oka szerinte, hogy a szervezet a saját maga által termelt koleszterint nem tudja felhasználni és ez azért következhet be, mert nincs elég anti-koleszterin antitest a vérben. Tehát nézete szerint minden olyan beavatkozás, ami elősegíti az anti-koleszterin antitestek termelődésének a fokozását, segíti az érelmeszesedés megelőzését, vagy visszafejlesztését.

    Ilyen antitesttermelést fokozó oltóanyagot talált fel, amelyet először sertéseken próbált ki, de a vakcina nem okozott semmilyen problémát az állatoknak, így magán is kipróbálta. A Demokrata című újságnak adott interjújában elmondta:[4]

    „Hála Istennek, a kedvező eredmény mellett, semmilyen mellékhatását, káros következményét nem tapasztaltam. Van már tehát emberi oltási tapasztalatom is, ami az állatkísérletekhez hasonló eredményű. A hivatalos humán kipróbálás engedélyeztetését bürokratikus és gazdasági szempontok is befolyásolják. A humán kipróbálás évekkel korábban is sok száz milliós költséggel járt volna. Azóta sem javult a helyzet. […] El kell végezni a vakcina hivatalos kipróbálását embereken, aztán gyártani kell, amilyen gyorsan csak lehet, hogy minden rászoruló számára elérhetővé tehessük.”

    Hazai klinikai kipróbálására azonban nem került sor. A pénzt pályázat útján, állami támogatással igyekezett megszerezni a biológus – számol be a MedicalOnline.

    A Hír TV egészségügyi magazinja, a GyógyHír[5] beszámolt róla és az MNO is megírta, hogy 2011 szeptemberében a rendőrség házkutatást tartott nála, elkobozták a kutatásával kapcsolatos dokumentációt és mintákat, majd a Magyar Nemzet kérdésére a BRFK elmondta, hogy „ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja miatt, de a nyomozás érdekeire való tekintettel további információval nem szolgálhatnak.” Közben a Facebook közösségi oldalon szerveződött egy kb. kétezer fős közösség[6] mellette.

    2016. február elején több lap beszámolt arról, hogy a bíróság nem jogerősen elítélte Horváth Istvánt három másik „tettestársával” (két orvos és egy ápoló) együtt. A vádirat szerint a négyfős társaság engedélyek nélkül, illegális szerekkel kezelt érelmeszesedésben szenvedő betegeket. A bíróság megállapította, hogy az „antigén” ismeretlen hatású szer, amely kimeríti a gyógyszer fogalmát, ennek előállítása és a forgalomba hozatala is engedélyköteles, a biológusnak azonban nem volt erre vonatkozó hatósági engedélye. A szer emberi szervezetbe juttatása szintén hatósági engedélyhez kötött, de ezzel sem rendelkeztek a vádlottak. Az pedig, hogy a vádlottak a jelentkezőktől vért vettek, azt feldolgozták, a vérkomponenst lefagyasztva tárolták, majd visszajuttatták a páciens szervezetébe, autológ véradásnak minősül, amire szintúgy nem volt engedélyük, és nem tartották be a rendelet minőségbiztosításra vonatkozó szabályait sem.

    A törvényszék kizárólag csak az engedélyeket és a törvényességet vizsgálta, azt nem, hogy a szérumban milyen hatóanyagok voltak, és ezek az emberi szervezetre káros vagy gyógyító hatást gyakoroltak – olvasható a bíróság közleményében.[7] Az MNO szerint a mikrobiológus akár öt év börtönbüntetést is kaphat[8]

    A per ítélet nélkül, a tudós stroke-ban való halálával ért véget, másfél év múlva.

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. Elhunyt dr. Horváth István professzor
    2. Miért titkolják a magyar csodaszert? Archiválva 2015. augusztus 27-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu, 2012. január 3.
    3. [1], MedicalOnline, 2012. január 3.
    4. [2], demokrata.hu, 2009. szeptember
    5. Vakcina vesztegzár alatt, HírTV
    6. Álljunk ki Prof. Dr. Horváth István mellett, facebook.com, 2015. február 8.
    7. Illegálisan kezelt érelmeszesedést egy négyfős társaság, HVG, 2016. február 8.
    8. Öt évet is kaphat a magyar csodaszer feltalálója, MNO, 2016. február 4.

    Források[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]