Felsődiós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horné Orešany szócikkből átirányítva)
Felsődiós (Horné Orešany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásNagyszombati
Rangközség
Első írásos említés1296
PolgármesterJarmila Petrovičová
Irányítószám919 03
Körzethívószám033
Forgalmi rendszámTT
Népesség
Teljes népesség1934 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület21,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 27′ 58″, k. h. 17° 26′ 22″
Felsődiós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődiós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk egy Pozsony megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Diós (egyértelműsítő lap).

Felsődiós (más néven Németdiós, szlovákul Horné Orešany, németül Obernussdorf / Deutsch-Nussdorf) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyszombattól 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1296-ban Gyóws néven említik először. 1388-ban Zsigmond király a korláti uradalommal együtt hívének, Stíbornak adta. Az adománylevélben a falu villa regalis, azaz királyi faluként szerepel. 1356-ban a Rajna vidékéről német telepesek érkeztek ide. 1392-ben már állt Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma. Több birtokos után végül a Pálffy és Ordódy család szomolányi uradalmának része lett. 1582-ben mezővárosként vásártartási jogot kapott. A 16. században számos, a török elől menekülő több horvát család telepedett le itt. 1547-ben habánok érkeztek a községbe. A 18. század végén növényi olajat, borecetet és borkősavat előállító üzem működött a területén. Lakói szőlőtermesztéssel, mezőgazdasággal, állattartással és halászattal foglalkoztak, emellett több céh is működött a településen. A 19. század végén és a 20. század elején lakói közül sokan vándoroltak ki Amerikába.

Vályi András szerint „Felső Diós. Ober Nuszdorf. Horne Orezani. Elegyes tót Mező Város Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Szombattól mint egy két mértföldnyire, szőlö hegyek alatt, határja az előbbenihez hasonlító, bora nevezetes, és meszsze elhordattatik; malmai is nevezetesek, ’s lisztet Bécsbe is hordanak néha, legelője szűk, kaszállója hasonlóképen, második Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek szerint „Felső-Diós, (Horne Oresány), Pozson m. tót mező-város, Alsó-Diós mellett, 1337 kath., 6 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határja ennek is szintolly termékeny; bora hasonló; de szántóföldje több. F. u. gr. Pálffy Ferencz.”[3]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban 1229 lakosából 47 német és 1136 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1480 lakosából 15 magyar, 75 német és 1382 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1607 lakosából 21 magyar, 82 német és 1494 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1584 lakosából 31 magyar, 60 német és 1484 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1685 lakosából 48 magyar, 11 német és 1608 csehszlovák volt.

1930-ban 1789 lakosából 2 magyar, 42 német, 3 zsidó, 1719 csehszlovák és 23 állampolgárság nélküli volt.

1970-ben 2160 lakosából 1 magyar és 2146 szlovák volt.

1980-ban 2056 lakosából 1 magyar és 2039 szlovák volt.

1991-ben 1910 lakosából 1 magyar és 1900 szlovák volt.

2001-ben 1811 lakosából 1 magyar és 1789 szlovák volt.

2011-ben 1893 lakosából 1 magyar és 1866 szlovák.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1702-ben Dezericzky Ince piarista szerzetes, történetíró
  • Itt született 1787-ben Farkas Antal katolikus pap.
  • Itt szolgált Jedlicska Pál (1844-1917) római katolikus plébános, kanonok, egyházi író, helytörténész.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A templom
    A templom
  • Római katolikus temploma 1758 és 1764 között, tornya 1859-ben épült.
  • A falu határában szőlő és gyümölcsösök között van Majdan kegykápolnája, amely búcsújáróhely.

Jegyzetek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Martin Neumann 2021: Poľné opevnenia z 2. svetovej vojny v Horných Orešanoch a v Smolenickej Novej Vsi. Historika 1/2021
  • Čambal, R. 2019: An Early La Tène bird brooch from Horné Orešany-Slepý Vrch, Slovakia. In. P. C. Ramsl – K. Rebay-Salisbury – P. Trebsche (Hrsg.): Schichtengeschichte – Festschrift für Otto H. Urban. Universitätforschungen zur prähistorischen Archäologie 328. Bonn, 339-342.
  • Čambal, R. 2016: Včasnolaténske spony z Horných Orešian – Slepého vrchu v zbierkach Archeologického múzea v Bratislave. Zborník SNM – Archeológia 110.
  • Pieta, K. 2014: Rituelle Beile aus dem Frühlatène-Burgwall in Horné Orešany. In: J. Čižmářová – N. Venclová – G. Březinová (eds.): Moravské křižovatky – Střední Podunají mezi pravěkem a historií. Brno, 717–725.
  • Jan Bouzek 2012: Ucho zobákovité konvice v Piešťanech a Horné Orešany – Slepý vrch. In: Archeológia na prahu histórie – K životnému jubileu Karola Pietu.
  • Pieta, K. – Jakubčinová, M. – Šebesta, B.: Výskum včasnolaténskeho hradiska v Horných Orešanoch. AVANS 2008
  • Pieta, K. 2007: Der frühlaténzeitliche Burgwall in Horné Orešany/ Westslowakei. Slov. Arch. 55, 295-310.
  • Babirát, Marián – Babirát, Marián ml.- Blažo, Štefan – Dobrotková, Marta – Drahoš, Ján – Lopatková, Zuzana – Mackovčin, Peter – Nováková, Katarína – Urminský, Jozef 2006: Horné Orešany
  • Bazovský, I. 2006: Včasnolaténska zoomorfná spona z Horných Orešian. Zborník SNM 100 – Archeológia 16, 315-321.
  • Čambal, R. 2005: Včasnolaténska sfinga z Horných Orešian. Zborník SNM 99 – Archeológia 15, 37−46.
  • Július Fröhlich: Nález keltských mincí z Horných Orešian-Majdánu na Slovensku

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsődiós&oldid=25931243”