Felsőkorompa
| Felsőkorompa (Horná Krupá) | |
 | |
| A község temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Ľuboš Hačko |
| Irányítószám | 919 65 (pošta Dolná Krupá) |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | TT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 488 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 8,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 31′ 05″, k. h. 17° 31′ 53″Koordináták: é. sz. 48° 31′ 05″, k. h. 17° 31′ 53″ | |
| Felsőkorompa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkorompa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőkorompa (szlovákul Horná Krupá) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 16 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
Birtokként 1113-ban a zobori apátság birtoklajstromában említik először. Maga a falu 1256-ban Kurumpa néven szerepel először okiratban, de valószínűleg már a 13. században keletkezett. A lengyel eredetű Stíbor család birtoka, majd a Spáczayaké, a Berchtold grófoké és a Kemendy családé. 1715-ben 43 adózó portája volt. Utolsó birtokosai a Brunszvikok voltak, akik a 19. században szereztek itt birtokot. 1828-ban 71 házában 513 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. 1866-ban éhínség pusztított. 1869-ben 510-en lakták. 1906-ban földrengés sújtotta.
Vályi András szerint "Alsó, Közép, és Felső Korompa. Tót egyesített faluk PosonyVármegy. Földes Ura G. Brunszvik, és több Uraságok, lakosaik katolikusok. Nevezetesíti e’ helyet G. Brunszvik Uraságnak díszes Kastéllya, jeles úrfi, ’s egyéb gazdasági épűletei. Innen vette származását Kormpai Péter Nyitrai Püspök 1687dik esztendő tájban Fő Kanczellarius, határbéli földgyeik közép termékenységűek, vagyonnyaiknak el adására meg lehetős módgyok van."[2]
Fényes Elek szerint "Felső-Korompa, (Home-Krupina), Pozson most F.-Nyitra vármegyében, tót falu, 470 kath., 119 zsidó lak. Határja hasonló az alsó Korompaihoz. F. u. többen."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 708, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 538 lakosából 535 szlovák volt.
2011-ben 507 lakosából 492 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1741 és 1746 között épült barokk stílusban. Legutóbb 1912-ben újították meg.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Nagyszombati járás települései | ||
|---|---|---|
Nagyszombat (Trnava) | ||
Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Bikszárd (Buková) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsődiós (Horné Orešany) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar |  | |