Hopp Lajos-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hopp Lajos-díj
DíjazottOlyan egyetemi hallgatók és kutatók, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének
Szervezet neveMagyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya
NévadóHopp Lajos
Alapítás éve2016
OrszágMagyarország
Díjátadás
Első díjátadás2016
Legutóbbi díjátadás2021
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal

A Hopp Lajos-díjat az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XVIII. századi Osztálya 2016-ban alapította és adta át első alkalommal. A díj célja olyan egyetemi hallgatók és kutatók támogatása, akik kiemelkedő eredményeket értek el a 18. századi magyarországi és nemzetközi irodalom-, eszme- vagy művelődéstörténet feltárásának területén, és ezáltal méltó továbbvivői Hopp Lajos tudományos örökségének.[1]

A díj elnyerésére a magyarországi és a határon túli egyetemeken BA, MA vagy doktori képzésben részt vevő, doktori fokozattal még nem rendelkező egyetemi hallgatók pályázhatnak önálló kutatásuk eredményeit ismertető, körülbelül egy szerzői ív terjedelmű dolgozatukkal. A pályázatok elbírálását a XVIII. századi Osztály munkatársaiból álló zsűri végzi az Irodalomtudományi Intézet igazgatójának elnökletével.[1]

A díjjal kitüntetett személy a díj elnyerését igazoló oklevélen kívül könyvekből és folyóirat-előfizetésből álló tárgyi jutalomban részesül, és lehetőséget kap eredményeinek ismertetésére a XVIII. századi Osztály vitaülésén, valamint a dolgozat publikálására az Irodalomtudományi Intézet egyik folyóiratában.[1]

Díjazottak[szerkesztés]

  • 2016
    • Aradi Csenge Eszter – A kognitív metafora diskurzusteremtő ereje a 17. századi janzenista ihletettségű francia irodalomban, kitekintéssel Mikes Törökországi leveleire[1]
    • Mészáros Gábor – Pálóczi Horváth Ádám Hol-mijának negyedik darabjáról[1]
  • 2017 – Fekete Norbert – Orczy Lőrinc szerzői névhasználata és az irodalom státuszának problémája[1]
  • 2018 – Muraközy Virág – „…elég hogy olly nagy ember, a’ kinél nagyobbat én a’ históriákban nem ismerek”. Kazinczy Napóleon-képe [1]
  • 2019 – Béres Norbert – Kártigámnak emlékezetes történetei. Közelítések a 18. század végének népszerű prózairodalmához[1]
  • 2021 – Fülöp Dorottya – Kedv, remények, Lillák. Egy mikrofilológiai azonosítás tétjei[1]
  • 2022 – Antal Áron – A vihar mint morális kihívás. Viharjelenetek az érzékeny irodalomban[1]
  • 2023 – Éliás János – „Hogy tudósitsam, mellyik órán mit, és miképpen tanitok”. A debreceni Methodus (1770, 1791) hatása a karcagi iskola tananyagára[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k Díjak, elismerések. MTA BTK Irodalomtudományi Intézet. (Hozzáférés: 2023. szeptember 29.)