Hont-Pázmány János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Hont-Pázmány nembeli János szócikkből átirányítva)
Hont-Pázmány János
Életrajzi adatok
Nemzetiség magyar magyar
Elhunyt 1301. november 8. előtt
Buda
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet katolikus

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő 1278. október 10.
1301. november 8. előtt
Elődje Bancsai István
Utódja István

Hivatal alkancellár
Hivatali idő 1277
Elődje Demeter fehérvári prépost
Utódja Tamás fehérvári prépost

Hivatal alkancellár
Hivatali idő 1278
Elődje Tamás fehérvári prépost
Utódja Acho

Hivatal kancellár
Hivatali idő 12781279
Elődje Záh nembeli Jób
Utódja Tamás váci püspök

Hivatal kancellár
Hivatali idő 12901301
Elődje Gergely csanádi püspök
Utódja Antal csanádi püspök

Gimesi Hont-Pázmány János (? – 1301. november 8. előtt) magyar katolikus főpap, kánonjogi doktor, királyi kancellár.

Élete[szerkesztés]

Apja András tárnokispán (comes udvornicorum), IV. Béla kedvelt híve volt. 1273-tól budai prépost, 1274-ben IV. Lászlótól birtokot kapott Nyitra vármegyében.[1] 1276-ban – mint nyitrai főesperes – királyi kápolnaispán (comes capelle). Zsoldos Attila Magyarország világi archontológiájában először 1277-ben,[2] majd – a Magyar Archontológiában csak – 1278. június 10-től budai, 1278. július 8. és szeptember 28. között budai és választott székesfehérvári prépostként; október 10-től választott kalocsai érsekként királyi alkancellár.

1278. október 10. – vagy 1279. január 30. – és 1281 között választott, 1282 és 1301 között tényleges kalocsai érsek (III. Miklós pápa június 13-án erősítette meg).[1] Zsoldos Attila Magyarország világi archontológiájában 1278 és 1279 között,[a 1] majd 1290 és 1301 között[a 2] királyi kancellár,[2] a III. András király mellé rendelt tanács tagja. Lodomér érsek mellett a királyt támogató főpapok egyik vezetője.

1291-ben részt vett a nyugati végek várait elfoglaló Albert osztrák herceg elleni sikeres hadjáratban, és a béketárgyalásokon. 1301. augusztus 27-én Székesfehérvárott magyar királlyá koronázta Vencelt, amiért a királytól szeptember 26-án Palocsa várát kapta. Október 16-án VIII. Bonifác pápa a Szentszék elé idéztette a koronázásért, melyről szerinte csak a Szentszéknek van joga intézkedni.

Pecsétjének (57×36 mm) képe 1291-ből maradt fent, állatfejekkel és madárlábakkal díszített lábzsámolyos faldistoriumon ülő főpap, fején mitra, vállán palliummal. Jobbját áldásra emeli, baljában pásztorbot, melynek feje, áttörve a köriratot határoló vonalat, annak betűi között helyezkedik el. A köriratot kívül egyszerű, belül kettős vonalkör határolja.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hontpázmány nb. András fia János néven mint budai prépost, majd kalocsai érsek
  2. mint kalocsai érsek

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 5. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2000. 628. p.
  2. ^ a b Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. História-MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2011. 109-112. p.


Előde:
Bancsai István
Kalocsai érsek
1278–1301
Utóda:
II. István