Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd
Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd | |
![]() | |
Elhelyezkedése | |
Áthidalt akadály | A Gyöngy-folyó deltatorkolata |
Legnagyobb támaszköz | 460 m |
Teljes hosszúsága | 55 000 m |
Átadás ideje | 2018. október 24. |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd témájú médiaállományokat. |
A Hongkong-Csuhaj-Makaó-híd (HZMB) egy 55 kilométeres híd-alagút rendszer, amely három függőhídból, egy tenger alatti alagútból és négy mesterséges szigetből áll. Ez a leghosszabb tengeri átkelő[1][2] és a világ leghosszabb nyílt tengeri fix összeköttetése is.[3] A HZMB a Lingding és a Jiuzhou csatornákon ível át, és összeköti Hongkongot és Makaót Csuhajjal - a kínai Gyöngy-folyó deltájának nagyvárosával.
A HZMB hidat 120 éves élettartamra tervezték, és 127 milliárd kínai jüanba (18,8 milliárd amerikai dollárba) került a megépítése.[4] A főhíd építésének költségeit 51,1 milliárd kínai jüanra (7,56 milliárd USD) becsülték, amelyet bankkölcsönökből finanszíroztak, megosztva a szárazföldi Kína, Hongkong és Makaó kormányai között.[5]
Eredetileg 2016 végén adták volna át a forgalomnak,[6][7][8] a szerkezetet 2018. február 6-án fejezték be,[9] és ezt követően újságírókat vezettek át a hídon.[10][11] 2018. október 24-én a HZMB-t megnyitották a nagyközönség előtt, miután egy nappal korábban Hszi Csin-ping kínai államfő felavatta.
Építése
[szerkesztés]
További információk
[szerkesztés]- Official website (Chinese website) Archiválva 2019. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Official website (Hong Kong website)
- Official website (Macau website)
- Official website (shuttle bus operator)
- Save our Shoreline
- Designing HK, Tung Chung Sustainable Development Archiválva 2010. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- Hongkong–Csuhaj–Makaó-híd a Structurae weboldalán
- Three cities, one bridge, graphics package by South China Morning Post with Landsat satellite images of the bridge
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „China opens longest sea-crossing bridge”, BBC News, 2018. október 23.. [2018. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. október 28.) (brit angol nyelvű)
- ↑ „Smooth start for world's longest state of the art sea crossing”, The Straits Times, 2018. október 25.. [2018. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. október 28.) (angol nyelvű)
- ↑ Chatwin, Jonathan. The Southern Tour: Deng Xiaoping and the Fight for China's Future. Bloomsbury Academic, 138. o. (2024). ISBN 9781350435711
- ↑ Xinhua Headlines: World's longest cross-sea bridge opens, integrating China's Greater Bay Area. Xinhua Net , 2018. október 23. [2019. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
- ↑ Lazarus, Sarah. „China unveils world's longest sea-crossing bridge”, CNN. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. október 28.)
- ↑ Hong Kong-Zhuhai-Macau Bridge construction set to finish this year (brit angol nyelven). Nikkei Asian Review. [2017. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
- ↑ Main structure of Hong Kong-Zhuhai-Macao Bridge is completed. China Daily, 2017. július 7. [2017. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 3.)
- ↑ Bridge to open in one go despite HK delays. The Standard. [2016. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
- ↑ . Central People's Government of the People's Republic of China , 2018. február 6. [2018. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)
- ↑ Lazarus, Sarah. „China unveils world's longest sea-crossing bridge”, CNN. [2019. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. augusztus 16.)
- ↑ 好消息!港珠澳大桥七一前正式通车 (Chinese (China) nyelven). gd.qq.com. [2018. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 8.)