Homonnai kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Homonnai kastély (Homonnai várkastély
Humenský zámok)
A homonnai kastély
A homonnai kastély
Ország Szlovákia
Település Homonna
Stílus reneszánsz
újbarokk
Család Drugeth család
Andrássy család

Jelenlegi funkció Vihorláti Múzeum
FenntartóEperjes Megyei Önkormányzat
Látogatható igen
Elhelyezkedése
Homonnai kastély (Szlovákia)
Homonnai kastély
Homonnai kastély
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 56′ 20″, k. h. 21° 54′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Homonnai kastély témájú médiaállományokat.

A homonnai kastély vagy homonnai várkastély (szlovákul: Humenský zámok) a Drugethek egykori székhelye Homonnán. Eredetileg reneszánsz stílusban épült, majd az Andrássyak újbarokk stílusban átalakították. Ma a Vihorláti Múzeumnak ad helyet, 1963-tól Szlovákia kulturális örökségének része az épületet körülvevő parkkal együtt.[1] A homonnai kastély az egyik legnagyobb és legkiterjedtebb kastély Szlovákiában.

Története[szerkesztés]

A kastély helyén már a középkorban állt egy árokkal körülvett vár, ami Petenye fia Péter birtokában volt. Ennek az erődítménynek a nyomaira az 1966-ban végzett felújítási munkálatok során találtak.[2] A várkastélyt 1449-ben említik először, amikor husziták foglalták el, ezt követően tűz ütött ki.

A régi várkastély 1619-ben teljesen leégett, ekkor épült a reprezentatív célt szolgáló kastély, amely egészen 1684-ig a Drugethek tulajdona volt. Hozzájuk fűződik egy legenda egy átjáróról a kastély és Jeszenő vára között (mintegy 3 km-re). Bár nem tudni, valóban készült-e ilyen menekülő útvonal, a kastély környéki feltárások során találtak egy járatot a vár irányában, ám ez 50 méter után véget ér. A várban is megtalálták egy földalatti járat nyomait, de ez is csak néhány méter hosszúságú.[3]

Házasság útján a kastély először a Zichy családhoz, majd a Csákyakhoz került. 1812-ben Andrássy Károly gróf és Szapáry Etelka grófnő házassága révén lett az Andrássyak birtoka. Ők a francia barokk kastélyok mintájára alakították át.[2]

A kastély 1946-ban egy tűzvész során megrongálódott, a helyreállítás után 1950 és 1953 között az Állami Orosz Gimnáziumnak adott otthont,[4] majd újabb felújításokat követően 1971-ben nyílt meg itt a Vihorláti Múzeum első állandó kiállítása.

Felépítése[szerkesztés]

A kastély négyszög alapú, árkádokkal körülvett belső udvarral, amely formáját a 17. században szerezte. A kastély négy sarkán szögletes tornyok állnak, a déli szárny közepén pedig egy magasabb torony áll a kastély kapujával, amelyhez az egykori árok felett csapóhíd vezetett. Egy eredeti ábrázolás alapján a kastély padlással és lapos tetőszerkezettel rendelkezett.

Nagyobb átépítésre a 18. század második felében került sor, amikor az udvar déli oldalára balusztrádos erkélyt építettek, és befalazták az árkádokat. A külső homlokzaton kicserélték az ablakok alakját, megkezdték a padlás eltávolítását, és zsindelytetőt emeltek a kastélyra. Csáky István megrendelésére falfestményekkel díszítették a kastély belsejét, ezeket feltehetően Martin Johann Schmidt osztrák festő készítette.[2]

A kastélyt már az Andrássyak építették át a jelenlegi újbarokk formájára, és ők hozták létre a kastély körüli parkot is. A kastélyon belül átépítették a könyvtárat és további helyiségeket is, a déli szárny szobáiba kandallókat raktak.

A kastély a második világháború során megsérült, majd 1946-ban tűz emésztette fel a zsindelytetőt. A tetőt átmenetileg kijavították, majd 1964 és 1971 között teljesen felújították. A kastélyt 1971-ben adták át. Nagyobb felújításra 201516-ban került sor, amikor a réztetőt alumíniumra cserélték, és helyreállították a kastély külső homlokzatát, az ablakokat, a címereket, a csapóhidat, és kicserélték a kaput. A felújítás második szakasza 2019-ben vette kezdetét, ennek része az ablakok cseréje, valamint a belső udvarra néző homlokzat és erkély renoválása.[5]

Múzeum[szerkesztés]

A helyi önkormányzat 1960-ban döntött úgy, hogy a felújítás alatt álló kastély épülete egy múzeumnak ad majd otthont. A Vihorláti Múzeum tárlata a 70-es és 80-as években bővült ki jelentősen, ma már több, mint százezer kiállítási tárgyat vonultat fel. Az állandó kiállítások a nemesi életet és a népi mesterségeket mutatják be, emellett festőművészeti és természettudományi kiállításoknak is otthont ad a múzeum. A múzeum külön érdekessége a magyar királygaléria, illetve a kelta-dák pénzérmékből álló kincs.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pamiatkový objekt - podrobnosti: Kaštieľ s areálom (szlovák nyelven) (html). Register nehnuteľných národných kultúrnych pamiatok. Pamiatkový úrad Slovenskej republiky. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  2. a b c História kaštieľa (szlovák nyelven) (html). Vihorlatské múzeum v Humennom. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  3. Humenský zámok (szlovák nyelven) (html). Hrady a zámky na Slovensku. (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  4. História školy - Gymnázium, Medzilaborce (szlovák nyelven) (html). (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  5. Vasil Fedič: Obnova renesančného kaštieľa – trvalo prítomnej histórie siedmich storočí (szlovák nyelven) (pdf). Múzejné noviny. Vihorláti Múzeum, 2019. 05. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  6. A homonnai kastély (magyar nyelven) (html). Travel to Slovakia. Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség. (Hozzáférés: 2021. február 6.)

További információk[szerkesztés]