Homonnai Drugeth III. György
| Homonnai Drugeth III. György | |
| Született | 1583[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1620. június 21. (36-37 évesen)[2] Lengyelország |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Nádasdy Katalin (1610–) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Eufrozina Dóczy de Nagylúcse Juraj II. Druget |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége | országbíró (1618-1620) |
Homonnai Drugeth (III.) György (1583? – Lengyelország, 1620. június 21.) országbíró, Zemplén vármegye főispánja, erdélyi trónkövetelő, Drugeth Bálint unokaöccse, az ungvári és a homonnai uradalom birtokosa.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fiatalon Bocskai híveként a vallásszabadság védelmezője volt, mígnem 1610-ben Pázmány Péter katolikus hitre térítette.[3] Korábbi hitelveit megtagadta és az ellenreformáció aktív harcosául szegődött. Ezután nemcsak Zemplén vármegye főispánja lett, de fontos országos tisztségekhez is jutott. Volt például királyi főkamarás, országbíró. Ettől kezdve a Habsburgok jelöltje az erdélyi fejedelemségre.
1611 júliusában csatlakozott Forgách Zsigmond nádor Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen, a bécsi béke lerontására vezetett sikertelen (szeptemberre összeomlott) hadjáratához. 1613-ban meghívta Krupeckyj Athanáz przemyśli görög katolikus püspököt, hogy uradalmában az egyházi unió megvalósításán fáradozzék. A püspök a krasznibródi bazilita kolostorban kezdte meg a munkát. Elsősorban a papokkal foglalkozott, mert azt hitte, hogy őket a nép is követi az egység útján. Állítólag 50 pap csatlakozott az unióhoz. Az uniós kísérlet majdnem tragikusan végződött, mivel 1614 pünkösdjén a krasznibródi kolostor templomában összegyűlt tömeg nyilakkal támadt a püspökre, akinek életét csak Drugeth fegyveres beavatkozása mentette meg. 1616-ban császári támogatással sikertelen fegyveres kísérletet tett a fejedelemség megszerzésére.
1619-ben alapvetően kozákokból szervezett csapataival betört Magyarországra, túlerőben lévő seregével Homonna körül megverte Rákóczi György felső-magyarországi főkapitány csapatait. Bethlen Gábor emiatt kénytelen volt felhagyni Bécs ostromának előkészületeivel és visszafordult. Miután tönkreverte a támadókat, Drugeth Lengyelországba menekült, ahol elhunyt. Nagyszombatban temették el.
Feleségétől, Nádasdy Katalintól két lánya és egy fia született: Mária (rimaszéchi Széchy György felesége), Erzse (Révay László felesége) és X. János (1609-1645) országbíró.
Alakját Alapy Gyula is megidézte Magyar dicsőség című elbeszélésgyűjteményében.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ 2017. október 9., Georg Drugeth von Homonna, 11549
- ↑ "PIM-névtér". Hozzáférés: 2023. február 21.
- ↑ MKL szerint 1605-ben.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borbély Zoltán 2015: A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben. PhD. értekezés.
- Magyar Katolikus Lexikon
- Magyar életrajzi lexikon