Homo naledi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Homo naledi
Egy minta az 1,550 csontvázdarabból
Egy minta az 1,550 csontvázdarabból
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Status iucn EX icon.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Alcsalád: Emberformák (Homininae)
Nemzetség: Hominini
Nem: Ember (Homo)
Faj: H. naledi
Tudományos név
Homo naledi
Berger et al., 2015
Elterjedés
Rising Star Cave Gauteng South Africa location map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homo naledi témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homo naledi témájú médiaállományokat és Homo naledi témájú kategóriát.

A Homo naledi egy kihalt emberféle, amit az antropológusok először 2015-ben írtak le, és a Homo nemhez rendeltek. 2013-ban fosszilis csontvázakat találtak a dél-afrikai Gauteng tartományban a Rising Star barlang rendszerben, ami része az „Emberiség Bölcsője” világörökségi helyszínnek. Legalább tizenöt egyed kövületeit találták meg, több mint 1550 mintadarabot ástak ki a barlangból.[1][2]

Ezt a fajt a kis testű emberi populációkra hasonlító testtömeg és termet jellemzi, a kisebb endokraniális térfogat hasonló Australopithecushoz, és a korai Homo fajokéhoz hasonló koponyaalak. A csontváz anatómiájában jelen vannak az australopithecinektől ismert ősi jellemzők, újabb jellemzőkkel, amiket a későbbi homininákkal társítanak. A fossziliák kora nincs meghatározva, de a koponyajellemzők statisztikai elemzéséből származó becslések szerint 912 000-2 millió évesek (±0,5 millió év).[1][3][4]

Lee Berger javasolta, hogy a csontok egy új Homo fajt képviselnek,[1][5] más szakértők azt állítják, hogy több elemzésre van szükség, hogy támogassák ezt az osztályozást. Van arra néhány bizonyíték, hogy az egyedeket talán szándékosan helyezték el a barlangban közel a haláluk idejéhez.[6]

A „naledi” szó sotho nyelven „csillag” jelentéssel bír.[7]

Kövületek[szerkesztés]

Összesen több mint 1550 csontdarabot találtak amik legalább 15 egyedhez tartoztak. Körülbelül 300 csonttöredéket gyűjtöttek össze, és ∼1250 mintát találtak. A kövületek tartalmaztak koponyákat, állkapcsokat, bordákat, fogakat, csontjait egy majdnem teljes lábnak, egy kéznek, és egy belső fülnek. Öregek, fiatalok és csecsemők csontjait is megtalálták.

Morfológia[szerkesztés]

A fizikai jellemzői hasonlítanak az Australopithecus nemére, keverten a Homo nem több jellegzetességével, és jellemzőkkel amik nem ismertek más hominin fajban. A csontváz anatómiája egyaránt mutat az australopithecinekban is felismert pleziomorf (ősi) jellemzőket, és több, a későbbi hominináktól ismert apomorf (származtatott, levezetett, illetve az ősi állapottól elkülönülve megjelent) tulajdonságokat.

Felnőtt hímeket körülbelül 150 cm magasra becsülték, és körülbelül 45 kg-ra, míg a nőstények valószínűleg egy kicsit alacsonyabbak és súlyuk egy kicsit kevesebb volt. Ezek a méretek a kis testű modern emberek szexuális dimorfizmusának tartományán belülre esnek. Egy elemzése a H. naledi csontváznak azt sugallja, hogy függőlegesen állt, és két lábon járt.[1][8][9] A csípő mechanikájuk a kiszélesedő alakú csontos medencéjük hasonló a australopithecinekhez, de lábaik, lábszáruk, és bokáik jobban hasonlítanak a Homo nemére.

A kezei jobban alkalmasnak látszanak a tárgy manipulációra mint a australopithecineké.[5][10] Néhány a csontjai közül hasonlít a modern emberi csontokra, és más csontok primitívebbek mint az Australopithecusé ami az emberek egy korai őse. A hüvelykujj, csukló és a tenyér csontjai modern-szerűek, míg az ujjak görbék, australopithecinebbek és a mászásra használhatók. A vállak nagyrészt az australopithecinekhez hasonlóan vannak beállítva. A csigolyák leginkább a Homo nem pleisztocén tagjaira hasonlítanak. A karjának egy Australopithecushoz hasonló válla és ujjai vannak és egy Homohoz hasonló csuklója és tenyere. A felső testének szerkezete úgy látszik, hogy primitívebb mint a Homo nem más tagjainak, még majomszerű.

Négy koponyát fedeztek fel, úgy gondolják, hogy két nőstényé és két hímé, a koponya térfogat 560 cm³ a hímeknél és 465 cm³ a nőstényeknél, hozzávetőlegesen fele a modern emberi koponyatérfogatnak, átlagos Homo erectus koponya 900 cm³. A H. naledi koponya közelebb van a koponya térfogatban australopithecine koponyákhoz. Ennek ellenére a koponya szerkezetét úgy írták le, hogy hasonlóbb a Homo nemhez mint australopithecinekhoz, főleg a karcsú jellemzőiben, és a halántéki és nyakszirti kiboltosulás jelenlétében, és az a tény, hogy a koponya nem szűkül a szem- aljzatok mögött. A faj agya feltünően kisebb mint a modern Homo sapiensé, 450 és 550 cm³ között mérték. A fogak és az alsó állkapocs izomzata sokkal kisebb mint a legtöbb australopitheciné, ami arra utal, hogy a tápláléka nem igényelt kemény rágást. A fogai kicsik voltak hasonló a modern emberére, de a harmadik őrlőfog nagyobb volt mint más őrlőfogak az australopithecinekhez hasonlóan.

Az átfogó anatómiai szerkezete arra sarkalta a vizsgáló tudósokat, hogy a Homo nemen belül osztályozzák az Australopithecus nem helyett. A H. naledi csontvázak azt jelzik, hogy a Homo nem eredete komplex és lehet, hogy polifiletikus (hibrid), és, hogy a faj lehet, hogy Afrika különböző részein külön fejlődött ki.[11]

Egy H. naledi fej modell rekonstrukciót készítettek úgy, hogy megmérték a fej csontjait, a szemgödröt és az állkapocsizmokat rátették a koponyára. A méréseket arra használták, hogy elkészítsék a modellt, beleértve a bőrt, a szemeket és a hajat.[12]

Kormeghatározás[szerkesztés]

A kövületek kora nincsen meghatározva. A geológusok becslése szerint a barlang amiben a kövületeket felfedezték nem öregebb mint három millió év.[13]

A csontokat a barlang padlóján találták vagy sekély üledékben eltemetve.[14] Berger azt állítja, hogy az anatómiája azt sugallja, hogy a Homo nem kezdetétől vagy annak közeléből származik körülbelül 2.5-2.8 millió évvel ezelőttről, de a ténylegesen kiásott csontok fiatalabbak lehetnek.

Francis Thackeray azt sugallja, hogy a H. naledi körülbelül 2 millió évvel ezelőtt élt (± 0,5 millió év), a Homo rudolfensis, H. erectus, és H. habilis, koponya hasonlóságai alapján amik körülbelül 1,5, 2,5 és 1,8 millió évvel ezelőtt éltek.[15][16]

Vélemények[szerkesztés]

A kutatócsoport úgy véli, hogy a csontok egy új fajt képviselnek a H. naledit a Homo nemben, más szakértők azt állítják, hogy további elemzések szükségesek ennek az osztályozásnak a támogatásához. Tim D. White paleoantropológus megjegyezte, hogy a jelentősége ennek a felfedezésnek ismeretlen a kormeghatározás befejezéséig, és amíg nem csinálnak további anatómiai összehasonlítást korábban ismert kövületekkel.[17]

Rick Potts szerint anélkül, hogy ismernénk a korát nincs módja megítélni az evolúciós jelentőségét.[18]

Susan Anton antropológus megállapította, hogy még a kormeghatározás után is a szakértők valószínűleg sok évet töltenek el a törekvéssel, hogy ezeket a kövületeket a megfelelő kontextusba tegyék, mert nincs megegyezés a paleoantropológiában, hogy pontosan miként használják az ilyen összehasonlításokat a Homo nem meghatározására. Néhányan azzal érvelnek, hogy a két lábon járás egy meghatározó jellemzője, így a Homo egy különleges módnak a használatát jelenti a mozgásra a környezet körül. Más tudósok lehet, hogy inkább koponya jellemzőket tekintik a Homo család jellemzőinek.

Bernard Wood paleoantropológus egyetért, hogy a maradványok egy új fajt képviselnek, de azt gondolja, hogy a csontok egy reliktum populáció képviselői lehetnek, ami fejlődhetett közel elszigetelten Dél-Afrikában, hasonlóan a másik reliktum populációhoz a kis aggyal rendelkező Homo floresiensishez ami Flores szigetén Indonéziában élt. Az egyedek száma miatt, és mivel több ivar és korcsoport is előfordul, a tudósok a leggazdagabb hominin lelőhelynek tekintik, amit valaha Afrikában felfedeztek, és eltekintve a Sima de los Huesos gyűjteménytől és a későbbi a neandervölgyi és a modern emberi mintáktól, a feltárási terület a legátfogóbban képviseli a csontváz elemeket élethosszon keresztül, és több egyedből.

Jeffrey H. Schwartz evolúciós biológus szerint az anyag túlságosan változatos ahhoz, hogy egy fajt képviseljen.[19]

Donald Johanson kételkedik abban, hogy az egyedeket ritualsztikus temetésnek vetették alá a kis agy kapacitásra (450 cc) hivatkozva, és a korlátozott kulturális gyakorlatok valószínűségével.[20][forrás?]

Összehasonlítása a H. erectussal[szerkesztés]

Tim D. White paleoantropológus azt gondolja a közzétett leírások alapján, hogy a kövületek egy primitív Homo erectushoz tartoznak. Chris Stringer antropológus szintén megállapította, hogy a kövületek kinézete legjobban kis testű Dmanisiból (Grúzia) származó Homo erectusra hasonlítanak amik ∼1.8 millió évvel ezelőttiek. Berger elutasítja annak a lehetőségét, hogy a kövületek H. erectust képviselnek.

A testek szándékos elhelyezésének hipotézisei[szerkesztés]

Van néhány bizonyíték, hogy az egyedeket lehet, hogy szándékosan helyezték el a barlangban, közel a haláluk idejéhez, a szakértők az állítják, hogy több bizonyíték szükséges ennek a hipotézisnek a támogatásához.

John D. Hawks antropológus aki a csapat egy tagja volt megállapította, hogy tudományos tény, hogy minden megtalált csont hominid, kivéve egy bagolyé, nincsenek jelei a predációnak, és ott nincs ragadozó ami felhalmozhatta volna csak az emberszabásúakat ily módon, minden csontot nem halmozhattak fel egyszerre. Nincs bizonyítéka szikláknak vagy üledéknek ami beesett volna a barlangba bármilyen felszíni nyílásból, nincs bizonyítéka, hogy víz folyt volna a barlangba a csontokat a barlangba szállítva.[21] Hawks arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb hipotézis, hogy a testeket szándékosan helyezték el a barlangban a haláluk után, a faj más tagjai.[22]

Dirks és munkatársai szerint monospecifikus együtteseket írtak le a harmadidőszaki és mezozoikumi gerinces kövület helyekkel összekapcsolva katasztrofális eseményekkel, a nem H. sapiens hominin lerakódások között, ahol a katasztrofális események bizonyítéka hiányzik a monospecifikus együtteseket társítják jellemzően szándékos kulturális elhelyezéssel vagy temetéssel. Megállapították, hogy nincs bizonyítéka annak, hogy egy katasztrófa helyezte el a testeket a barlangban, és, hogy a testeket szándékosan helyezték el a barlangban.

William Jungers nem vitatja, hogy a H. naledi csontok a Homo nembe tartoznak és, hogy az elhelyezés valószínűleg szándékos, de figyelmeztet azzal szemben, hogy komplex társadalmi szerveződéssel és szimbolikus viselkedéssel próbáljanak érvelni. Azt sugallja, hogy a fajtársaik rakták egy lyukba, lehet, hogy azért mert jobb volt mint hagyni őket bomlani körülöttük. Azt spekulálja, hogy a múltban ott lehetett másik egyszerűbb út a kamrához ahol a csontokat találták.

Carol Ward a patológia és az anatómiai tudományok professzora szintén szkeptikusa a szándékos temetés értelmezésének és kérdezi, hogy „Ha valóban nehéz a barlangba jutni, akkor te, hogyan jutnál egy hosszú sötét barlangba szállítva a halott nagymamádat?”[23]

Berger azt gondolja, hogy a testek szándékos elrendezése a bonyolult barlangrendszeren belül azt kívánta, hogy a faj tagjai megtalálják az útjukat a teljes sötétségen keresztül és vissza újra, és spekulálja, hogy ez fényt kívánt fáklya formájában vagy időközönként tűz megvilágítással.[24]

Martha Tappen azt gondolja, hogy a fenyegető ragadozó elől való elrejtőzés egy valószínű forgatókönyv.

Rituális hipotézisek[szerkesztés]

Berger és munkatársai azt állítják, hogy „ezek az egyedek képesek voltak rituális viselkedésre”. Úgy spekulálnak, hogy a holttestek elhelyezése a barlangban egy ritulasztikus viselkedés volt, a szimbolikus gondolkodás egy jele.[25] A „rituális” itt azt jelenti, hogy egy szándékos és megismételt gyakorlat (a holttestek elrendezése a barlangban), és nem jelenti bármilyen típusát a vallásos rituálénak. Általában úgy tekintik, hogy a ritulasztikus viselkedés a H. sapiens és a H. neanderthalensis között bukkant fel. A legrégebbi megerősített neandervölgyi temetés 100 000 éves.

Rick Potts megjegyzéseː „Nincs bizonyítéka anyagi kultúrának, mint eszközök, vagy bármilyen bizonyítéka bármilyen fajta szimbolikus rituálénak amit majdnem mindig a temetéssel társítunk... Ezek a testek egyszerűen egy lyukba ledobottnak látszanak.”

Dirks és munkatársai kijelentikː Minden korábban ismert esetét a kulturális lerakódásnak a Homo nem olyan fajának tulajdonították aminek az agymérete közel volt a modern emberi tartományhoz, és ellentétben a Dinaledi együttessel minden ilyen hominin társított eset tartalmazott legalább néhány közép- és nagyméretű, nem hominin állatot.

William Jungers felvetett hasonló aggodalmakat a hipotézisre. Tudományos író Michael Shermer javasolja, hogy az emberölést, háborút, és még a feláldozást is vegyék figyelembe a halál okaként,[26] de John D. Hawks az egyik azon tudósok közül akik kategorizálták és elemezték a kövületeket, megjegyzi, hogy nincs bizonyítéka az erőszakos halálnak a testek között.[27]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Berger et al. (2015): "If the fossils prove to be substantially older than 2 million years, H. naledi would be the earliest example of our genus that is more than a single isolated fragment. [...] A date younger than 1 million years ago would demonstrate the coexistence of multiple Homo morphs in Africa, including this small-brained form, into the later periods of human evolution."
  2. Shreeve, Jamie: This Face Changes the Human Story. But How?. National Geographic News, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  3. Dembo, Mana (2016. augusztus 1.). „The evolutionary relationships and age of Homo naledi: An assessment using dated Bayesian phylogenetic methods”. Journal of Human Evolution 97, 17–26. o. DOI:10.1016/j.jhevol.2016.04.008.  
  4. Thackeray, J. Francis (2015. október 11.). „English” (en nyelven). South African Journal of Science 111 (11/12). [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.17159/sajs.2015/a0124. ISSN 1996-7489. (Hozzáférés ideje: 2016. július 6.)  
  5. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Berger2015 nevű ref-eknek
  6. Dirks, Paul HGM (2015. szeptember 10.). „Geological and taphonomic context for the new hominin species Homo naledi from the Dinaledi Chamber, South Africa” (en nyelven). eLife 4, e09561. o. DOI:10.7554/eLife.09561. ISSN 2050-084X. PMID 26354289.  
  7. Sesotho dinaledi is a class 10 plural noun built on the class 9 noun naledi "star" (Bukantswe v.3 dictionary). The name "Dinaledi chamber" was so named by members of the Rising Star Expedition in 2013 and was thus coined along with the name "Homo naledi" (Berger et al. 2015).
  8. Hooper, Rowan. „Homo naledi: Unanswered questions about the newest human species”, New Scientist, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2015. október 8.) 
  9. (2015. július 18.) „The foot of Homo naledi”. Nature Communications 6, 8432. o. DOI:10.1038/ncomms9432.  
  10. (2015. július 18.) „The hand of Homo naledi”. Nature Communications 6, 8431. o. DOI:10.1038/ncomms9431.  
  11. Hogenboom, Melissa. „Human Evolution Was Shaped By Interbreeding”, BBC News, 2015. október 13. (Hozzáférés ideje: 2015. október 13.) 
  12. Becker, Rachel A.: Meet the Man Who Gives Ancient Human Ancestors Their Faces. National Geographic News , 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  13. Wilford, John Noble. „New Species in Human Lineage Is Found in a South African Cave”, New York Times, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 10.) 
  14. "The Latest on Homo naledi." John Hawks. American Scientist. July–August 2016, Volume 104, Number 4, Page: 198; DOI: 10.1511/2016.121.198
  15. Homo naledi may be two million years old (give or take). The Conversation . (Hozzáférés: 2015. november 30.)
  16. (2015. július 18.) „Estimating the age and affinities of Homo naledi”. South African Journal of Science 111 (11/12). [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.17159/sajs.2015/a0124. (Hozzáférés ideje: 2015. november 30.)  
  17. Handwerk, Brian: What Makes a Fossil a Member of the Human Family Tree?. Smithsonian (magazine), 2015. szeptember 11. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  18. AP News. „Bones of Homo naledi, new human relative, found in South African cave”, CBC News, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 17.) 
  19. Callaway, Ewen (2015. szeptember 17.). „Crowdsourcing digs up an early human species”. Nature 525 (7569), 297–298. o. DOI:10.1038/nature.2015.18305. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 22.)  
  20. https://courses.edx.org/courses/course-v1:ASUx+ASM246+1T2016/courseware/a2647ad0bf864c959b1f1b133c77c7e8/8def47e608bf4c8dabf83f664a069b33/[halott link]
  21. Drake, Nadia: Mystery Lingers Over Ritual Behavior of New Human Ancestor. National Geographic News, 2015. szeptember 15. (Hozzáférés: 2015. szeptember 16.)
  22. Staff: Dawn of Humanity. PBS, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.) „Documentary time mark: 1h 40 min”
  23. Bascomb, Bobby: New Homo Species Found. The Scientist, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  24. McKensie, David: Homo naledi: Scientists find ancient human relative (Video (02:43)). CNN News, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 13.)
  25. Ghosh, Pallab: New human-like species discovered in S Africa. BBC News, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. szeptember 10.)
  26. Did This Extinct Human Species Commit Homicide?. Scientific American . (Hozzáférés: 2016. január 1.)
  27. Michael Shermer: Murdering the facts about Homo naledi?. john hawks weblog . (Hozzáférés: 2016. január 2.)