Homlokzatrombolás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Erving Goffman[1] elképzelése szerint a kommunikáció során igyekszünk magunkról egy bizonyos benyomást kialakítani az interakciós partnerekben. Ezt nevezi homlokzatnak. Ez a számunkra érzelmileg fontos tulajdonságokat tartalmazza. Homlokzatóvás esetén a beszélő vagy a beszélgetőtárs törekszik arra, hogy a személy a vele kapcsolatban kialakított pozitív képet meg tudja őrizni, vagy hogy jó benyomást tudjon kelteni a kommunikációs partnerekben.[2] A homlokzatrombolás ennek az ellentéte.

  1. Goffman, E. (1990): A homlokzatról. In: Síklaki I. (szerk.): A szóbeli befolyásolás alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, II. köt. 3-30.
  2. N. Kollár Katalin-Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest