Homlokfogú törpecsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Homlokfogú törpecsiga
Vertigo pygmaea shell 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Pulmonata
Alrend: Eupulmonata
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Pupilloidea
Család: Vertiginidae
Alcsalád: Vertigininae
Nem: Vertigo
Faj: V. pygmaea
Tudományos név
Vertigo pygmaea
Draparnaud, 1801
Szinonimák

Pupa pygmaea Draparnaud, 1801

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Homlokfogú törpecsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homlokfogú törpecsiga témájú médiaállományokat és Homlokfogú törpecsiga témájú kategóriát.

A homlokfogú törpecsiga (Vertigo pygmaea) Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, kis méretű csigafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A csigaház fényképe

A csiga háza mindössze 2 mm magas és 1 mm széles, 5 kanyarulatból áll. Színe vörösbarna vagy szaruszínű, alakja ovális, a héj nagyon halványan rovátkolt, selymes fényű. Ajakduzzanata kifejezett, szájadékában egy parietális (fal felőli) és 3-6 egyéb fogszerű nyúlvány található. Házán fehér csík formájában látható a növekedés téli leállása. A csiga szürke vagy feketés színű.

Előfordulása[szerkesztés]

Az egész északi féltekén elterjedt csigafaj. Európában északon az é.sz. 64° magasságig fordul elő, a Mediterráneum déli részén (Szicília, Dél-Portugália) már nem él. Megtalálható Közép-Ázsiában, a Kaukázusban, Szibériában és Észak-Amerikában is (Michigan államban veszélyeztetett). Svájcban 1800, Bulgáriában 1500 m magasságig találták meg. Magyarországon a hét Vertigo faj közül a leggyakoribb, mind a hat rokonával előfordul együttesen is.

Életmódja[szerkesztés]

A homlokfogú törpecsiga elsősorban nedves réteket preferálja, de előfordul közepes és kissé száraz füves területeken, napos lejtőkön is. Jól tolerálja a kultúrtájakat, kerteket, legelőket, vasúti töltéseket is. A fűcsomók tövében, moha között, kövek alatt található meg. Erdőkben nem jellemző.

Lengyelországban június és szeptember között szaporodik; egyszerre egyetlen, fél milliméteres petét rak le, sokszor lehullott levelek főere mellé. Egy évben akár 70 petét is rakhat, amelyek kedvező körülmények között 11-15 nap múlva kelnek ki. A kis csigák 2-3 kanyarulatos házat növesztenek a téli hibernációig. Az ivarérettséget a következő nyár végén érik el; élettartamuk elérheti a három évet.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]