Hollólomnic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Holumnica szócikkből átirányítva)
Hollólomnic (Holumnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1293
PolgármesterJana Tureková
Irányítószám059 94
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség925 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság594 m
Terület8,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 60″, k. h. 20° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 60″, k. h. 20° 31′ 30″
Hollólomnic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollólomnic témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hollólomnic (szlovákul Holumnica, németül Hollomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Ólublótól 14 km-re délnyugatra, Podolintól 3 km-re délre, a Poprád jobb oldalán, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a szláv lom (= irtás) főnévből származik és eredetileg a patakra vonatkozott.

Története[szerkesztés]

1256-ban „Lampnitza” néven említik először. A falu a 13. században már létezett, több tulajdonosa is volt, földművesek, vászonszövők, zsindelykészítők lakták. 1329-ben „Noglumnicha”, 1361-ben „Magna Lomnitz” néven említik. A falu felső végén állt a 15. század végén épített gótikus-reneszánsz vára, melynek maradványai még láthatók. Birtokosai a Berzeviczy, Újházy és Görgey családok voltak. 1600-ban 31 ház állt a településen. A várat a 17. századig lakták, amikor is birtokosai a falu közepén kastélyt építtettek maguknak, a várat pedig sorsára hagyták. A falunak 1787-ben 104 háza és 731 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOLOMNICZ. vvgy Polumnitz. Tót falu Szepes Várm. lakosai katolikusok, fekszik Készmárkhoz 1 2/4 mértföldnyire, határjának fele jó gabonát terem, azon kivűl legelője, és fája is elég van, piatza sem meszsze.[2]

1828-ban 119 házában 866 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1945 után német lakosságát kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek. Lakói később Késmárk és Poprád üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 535, túlnyomórészt német lakosa volt.

2011-ben 872 lakosából 622 szlovák és 165 cigány.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 7.)

További információk[szerkesztés]