Holland Királyi Légierő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holland Királyi Légierő
Koninklijke Luchtmacht

Ország  Hollandia
Típus légierő
Jelvények
A Holland Királyi Légierő felségjelzése
A Holland Királyi Légierő felségjelzése

A Holland Királyi Légierő alacsony láthatóságú felségjelzése
A Holland Királyi Légierő alacsony láthatóságú felségjelzése
Holland Királyi Légierő
Koninklijke Luchtmacht weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Királyi Légierő
Koninklijke Luchtmacht
témájú médiaállományokat.

A Holland Királyi Légierő (hollandul: Koninklijke Luchtmacht) a Holland Fegyveres Erők légi alakulata. Elődje a Holland Hadsereg hajdani repülőcsoportja, a Luchtvaartafdeeling, amelyet 1913. július 13-án alapítottak mindössze 4 pilótával.

Története[szerkesztés]

A kezdetek 1913-ban[szerkesztés]

Farman F.40

A Holland Király Légierő a Holland Fegyveres Erők második legfiatalabb fegyverneme, amely négy részből áll: haditengerészeti erők, szárazföldi csapatok, légierő és katonai rendőrség.

A holland légierő története a Hadsereg Repülőcsoportjának megalapításával kezdődött 1913-ban (Luchtvaartafdeeling vagy rövidítve LVA) a soesterbergi reptéren (vliegbasis Soesterberg). Amikor megalakult, a Hadsereg Repülőcsoportjának csak egy repülőgépe volt, a Brik, amit 3 francia Farman géppel egészítettek ki néhány hónap múlva.

Ezek a gépek hamarosan elavultak és a holland vezetőség számos harci/felderítő Nieuport és Caudron repülőgépeket rendelt a régiek lecserélése végett.

1914-1918, első világháború[szerkesztés]

Hollandia semleges maradt az első világháborúban és a Hadsereg Repülőcsoportja sem vett részt semmilyen akcióban, helyette haderejét fejlesztette.

Pilótaképzéseket indítottak az alábbi ágazatokban: tiszti, technikai, légi felvételek készítése, meteorológiai és navigációs.

Számos új repülőteret alapítottak, ilyen Arnhem, Gilze-Rijen, Venlo és Vlissingen.

A háborúk között[szerkesztés]

Az első világháború befejeztével a holland vezetőség csökkentette a védelmi erők költségvetését ennek eredménye az lett, hogy majdnem feloszlott a gondosan létrehozott Repülőcsoport. A politikai feszültség Európában megnőtt az 1930-as évek végére, a vezetőség próbálta újraszervezni a fegyveres erőket 1938-ban, de sok probléma adódott, nem volt elég pilótaoktató, navigátor és pilóta, aki repülne az új, több motoros repülőgéppel. A szabványosítások hiánya és az ebből eredő karbantartási problémák rámutattak arra, hogy bonyolult feladat az újjáépítés.

A második világháború és a késő 1940-es évek[szerkesztés]

Fokker G.I Jachtkruiser

Ahogy a háborús feszültség nőtt, 1939 júliusában a Hadsereg Repülőcsoportját átnevezték a Hadsereg Repülődandárjává (Luchtvaartbrigade). 1939 augusztusában Hollandia vezetősége mobilizálta fegyveres erőit, de a korlátozott költségvetésnek köszönhetően a Hadsereg Repülődandárja mindössze 176 számos típusú harci repülőgépet üzemeltetett.

Szervezete[szerkesztés]

  • A Holland Királyi Légierő létszáma: 11 050 fő.

Harcászati alegységek:

  • 5 vadászbombázó és vadászrepülő század
  • 1 felderítő század
  • 1 szállító század
  • 1 kiképző század
  • 6 helikopterszázad
  • 12 légvédelmi rakétaüteg

Fegyverzete[szerkesztés]

A Holland Királyi Légierő F-16-osa a Radom Air Show-n 2005-ben
F-16A Fighting Falcon a Holland Királyi Légierő kötelékéből
Repülők, helikopterek
2007-ben már "csak" 105 db F-16-os van rendszerben, ráadásul komoly problémát jelent a Holland Légierőnek, hogy nagy problémák nehezítik a Holland Légierő F-16 harci gépeinek üzemeltetését. Ugyanis a hadrendben álló több, mint száz gépből mindössze 40 darab van bevethető állapotban. A megdöbbentő adatot a holland De Telegraaf című lap hozta nyilvánosságra. A problémák abból adódnak, hogy bizonyos alkatrészekből tartós hiány keletkezett, valamint a gépek számához képest kis technikai személyzettel rendelkeznek.[1]

Források[szerkesztés]

  1. JETfly: A holland harci gépek csak kevesebb mint fele bevethető. jetfly.hu, 2007. április 3. (Hozzáférés: 2019. július 28.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]