Hollósi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollósi Miklós
Született 1941. október 24.
Budapest
Elhunyt 2016. szeptember 22. (74 évesen)
Szeged
Nemzetisége magyar
Foglalkozása kémikus,
egyetemi tanár

Hollósi Miklós (Budapest, 1941. október 24.Szeged, 2016. szeptember 22.) magyar kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A peptidkémia (peptidek, glikopeptidek és foszfopeptidek szintézise és vizsgálata), a kiroptikai spektroszkópia (CD és VCD) és az Alzheimer-kór szerkezeti biológiájának neves kutatója.

Életpályája[szerkesztés]

1960-ban érettségizett a budapesti Petrik Lajos Vegyipari Technikumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakára. Itt szerzett diplomát 1965-ben. Egyetemi doktori disszertációját két évvel később védte meg. Diplomájának megszerzése után az egyetem szerves kémiai tanszékén kapott tanársegédi állást. 1967-zől adjunktusként, 1982-től egyetemi docensként dolgozott a tanszéken. 1991-ben vehette át egyetemi tanári, két évvel később tanszékvezetői kinevezését. A tanszéket 2006-ig vezette. Emellett az egyetem Kiroptikai Szerkezetvizsgáló Laboratóriumának vezetésével is megbízták. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Több évig dolgozott a Brandeis Egyetemen vendégkutatóként. Vendégkutató, illetve vendégprofesszor volt számos más intézménynél is: a Max-Planck Intézetben (Heidelberg), a Wistar Intézetben (Philadelphia), a Ruder Boskovic Intézetben (Zágráb), a Genti Egyetemen, a Gustave Roussy Intézetben (Párizs) és a Bielefeldi Egyetemen.

1981-ben védte meg a kémiai tudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Szerves és Biomolekuláris Kémiai Bizottságának, a Peptidkémiai Munkabizottságnak, az Elméleti Szerves Kémiai Munkabizottságnak és az Anyag- és Molekulaszerkezeti Munkabizottságnak lett tagja. 1994-ben az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlési képviselője lett, majd 1998-ban megválasztották az akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává és közben a Doktori Tanácsba is bekerült. Akadémiai tisztségei mellett az Amerikai Peptid Társaság és az Európai Peptid Társaság is felvette tagjai sorába.

Munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe a peptidkémia, a kiroptikai spektroszkópia és az Alzheimer-kór szerkezeti biológiája.

A peptidkémia területén a peptideket érintő általános kérdések, a ciklopeptidek, a glikopeptidek és a foszfopeptidek szintézisével foglalkozik. A glikopeptidek szintézisénél új módszert dolgozott ki, amely gyorsítja a szintézist. Kutatásaihoz a királis optika, a kiroptikai és vibrációs spektroszkópia eszközeit alkalmazza. Nevéhez fűződik a fehérjék úgynevezett kanyar (turn) szerkezeti elemeinek spektroszkópiai elemzése és jellemzése. Jelentős eredményeket ért el az Alzheimer-kór kutatásában is, amely betegségnek elsősorban a strukturális biológiai vetületét vizsgálta.

Több mint száznyolcvan tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, valamint több egyetemi tankönyv szerkesztője volt. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adta közre.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Természettudományos Díj (1990, ELTE)
  • Akadémiai Díj (megosztva, 1996)

Főbb publikációi[szerkesztés]

Angol nyelven
  • Crystal Structure of Cyclo (Gly-L-Pro-L-Pro-Gly-L-Pro-L-Pro) Trihydrate (társszerző, 1982)
  • Beta-Turns in Bridged Proline-Containing Cyclic Peptide Models (társszerző, 1987)
  • Identification of the Major Multi-Phosphorylation Site in Mammalian Neurofilaments (társszerző, 1988)
  • Metal Ion-Induced Conformational Changes of Phosphorylated Fragments of Human Neurofilament (NF-M) Protein (társszerző, 1992)
  • Stable Intrachain and Interchain Complexes of Neurofilament Peptides: A Putative Link between Al3+ and Alzheimer Disease (társszerző, 1994)
  • Turns (könyvfejezet, 1996)
  • Vibrational Spectroscopic Detection of Beta and Gamma Turns in Synthetic and Natural Peptides and Proteins (review, levelező szerző, 2003)
  • Cyclic Peptide Models of the Ca2+-Binding Loop of a-lactalbumin (társszerző, 2005)
Magyar nyelven
  • A sztereokémia és kiroptikai spektroszkópia alapjai (társszerző, 2004)
  • Biomolekuláris kémia I–II. (társszerző, 2005–2007)

Források[szerkesztés]