Holger Meins

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holger Meins
Születési név Holger Klaus Meins
Született 1941. október 26.
Hamburg Németország 1933
Elhunyt 1974. november 9. (33 évesen)
Wittlich német
Állampolgársága Németország
Foglalkozása filmrendező
Iskolái Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin

Holger Meins az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Holger Meins témájú médiaállományokat.

Holger Meins (Hamburg, 1941. október 26.Wittlich, 1974. november 9.) nyugatnémet dokumentumfilmes, radikális baloldali terrorista, a Vörös Hadsereg Frakció tagja.

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága[szerkesztés]

Holger Meins a gazdag hamburgi kereskedő, Wilhelm Julius Meins fiaként született a második világháború idején. 1962-től kezdve a Hamburgi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1964 őszétől egy bajorországi filmgyárban töltötte operatőr-asszisztensi szakmai gyakorlatát. 1966-ban megszakította tanulmányait és a Nyugat-Berlinben újonnan megalapított Német Film- és Televízióakadémia dolgozója lett. Az akadémián forgatta első dokumentumfilmjét, amelyben a város utcáin élő TBC-fertőzött hajléktalanok napi túlélési stratégiáit vizsgálta.

1966 őszén Meins először vett részt a baloldali diákok vietnami háború elleni tüntetésén. 1967. június 2-án részt vett a Benno Ohnesorg halálával végződő demonstráción is, amelyen a nyugat-berlini diákok a perzsa sah látogatása ellen tiltakoztak. Ohnesorg halálát követően a diákság nagy részével együtt Meins is a radikális baloldal híve lett. 1968. február 2-án névtelenül mutatta be Hogyan készítek Molotov-koktélt? című dokumentumfilmjét. A filmben egy Molotov-koktél elkészítésének lépéseit mutatta be; a koktél minden egyes alkotóeleme egy német társadalmi réteget jelképezett. A film végén rövid ideig az Axel-Springer kiadó hamburgi székháza látható, mint a koktél végső rendeltetési helye. Meinst perbe fogták a film miatt, ezért diáktársával a bajor fővárosba ment, ahol éppen akkor nyílt meg a Müncheni Film- és Televízió Főiskola. A Rudi Dutschke ellen elkövetett merénylet után már valóban autókat gyújtott fel a Springer-székház előtt. Májusban részt vett a Német Film- és Televízióakadémia elfoglalásában, ezért 1968 novemberében eltávolították az akadémiáról. Egy évvel később az akadémia visszafogadta hallgatói sorába.

Terroristaként a Vörös Hadsereg Frakcióban[szerkesztés]

A RAF jelképe

1969 szeptemberében Meins a nyugat-berlini Kommune 1 nevű baloldali lakóközösség tagja lett. A 883 című anarchista földalatti újságnak dolgozott. 1970. május 14-én földalatti kommunista mozgalomként megalakult a Vörös Hadsereg Frakció (RAF). Meins a 883-ban elhelyezte a RAF Freiheit für alle Gefangenen! (Szabadságot minden fogvatartottnak!) plakátját. Augusztus 14-én egy rendőrautó ellen elkövetett bombamerénylet gyanújával őrizetbe vették, de egy hónapnyi vizsgálati fogság után szabadon engedték.

Holger Meins 1970 októberében Rolf fedőnéven csatlakozott a RAF-hoz és hamis személyazonossági igazolvánnyal eltűnt a hatóságok szeme elől.[1] A terrorcsoportban robbanóanyagok és fegyverek beszerzésével foglalkozott. 1971-re a hatóságok azonosították, pályaudvarokon, nagy forgalmú helyeken az arcképével ellátott rendőrségi plakátokon keresték.[2]

1972-ben Meins részese volt amerikai képviseletek ellen végrehajtott támadásoknak. 1972. június 1-jén a nyugatnémet rendőrség Frankfurtban rajtaütött Meins rejtekhelyén és tűzharcot követően Andreas Baaderrel együtt elfogták.
Többször is változtattak fogvatartásának helyszínén, előbb Bochumban, majd Koblenzben tartották fogva; a rendőrök a kihallgatások során többször is bántalmazták Meinst.

Éhségsztrájkok és halála[szerkesztés]

Meins sírja Hamburgban

1973 januárjában a pfalzi Wittlich fogházába került. Itt Holger Meins éhségsztrájkba kezdett, amivel a fogvatartása körülményei ellen akart tiltakozni. Követelte, hogy a nyugatnémet hatóságok tekintsenek hadifogolyként az elfogott terroristákra és szüntessék meg az egymástól való elkülönítésüket.[1] Az öt hetes éhségsztrájk után májusban újabb önkéntes éhezésbe kezdett, melynek során a hatóság elrendelte Meins erőszakkal történő mesterséges táplálását. Meins hét hét elteltével hagyott fel az újabb sztrájkkal. 1974. szeptember 13-án újabb éhségsztrájk következett. A mesterséges táplálás ellenére éhezésének 58. napján, november 9-én Meins szívének leállása miatt elhunyt.[3] Halála napján a 186 cm magas Meins mindössze 39 kilogramm volt.[4] A júliusban agyonlőtt Petra Schelm után ő volt a RAF második halottja.

A terroristát Hamburgban temették el 1974. november 14-én. A szertartáson 5000 RAF-szimpatizáns jelent meg. Sírja fölött beszédet mondott az erőszakot elutasító Rudi Dutschke diákvezér is. Meins halála élesen megosztotta az ország lakosságát. A RAF által támadottakat képviselők szerint Meinset legalább jelképesen fel kellett volna akasztani halála után, a nyomozást vezető Otto Schily (későbbi NSZK-belügyminiszter) pedig a patkányok kivégzéséről beszélt.[5]

A RAF a radikális baloldali mozgalom mártírjaként gyászolta Holger Meinst, róla nevezték el a RAF egyik akciócsoportját, a stockholmi NSZK-követséget megtámadó Holger Meins Kommandót. Meins halála döntő lökést adott a második RAF-generáció létrejöttéhez.[6]

Források[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Wikiquote-logo.png
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Idézetek Holger Meinstől

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Holger Meins életútja; Elérés: 2008. május 4.
  2. Ein Mosaik zärtlicher Erinnerungen an einen verhungerten Terroristen; a freitag.de írása; Elérés: 2008. május 5.
  3. Holger Meins élete; Elérés: 2008. május 4.
  4. Holger, der Kampf geht weiter!; a Der Spiegel cikke; Elérés: 2008. május 4.
  5. Neues Interesse an der RAF; A sopos. org. írása; Elérés: 2008. május 4.
  6. A RAF emlékezete: Kiengedték a hűvösről; A Magyar Narancs írása; Elérés: 2008. május 4.