Hold-egyezmény
A Hold-egyezmény, hivatalos nevén az Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken az Egyesült Nemzetek keretében megkötött, 1979-ben véglegesített,[1] 1984-ben hatályba lépett szerződés a Holdon és más égitesteken folytatott tevékenységről. Az egyezmény megerősíti és kiterjeszti az Outer Space Treatyt, és kimondja, hogy a Holdat és más égitesteket kizárólag békés célra lehet használni a környezetük megzavarása nélkül, és az ENSZ értesítendő az összes elhelyezett állomás pozíciójáról és céljáról. Az egyezmény továbbá kimondja, hogy a Hold és természeti kincsei az emberiség közös örökségét alkotják, és egy nemzetközi kormányrendszert kell kialakítani a kiaknázásuk felügyeletére, amint az ásványkincsek kitermelése megoldhatóvá válik.[2]
Az egyezményt 2008 januárjáig 13 állam ratifikálta (Ausztrália, Ausztria, Belgium, Chile, Kazahsztán, Libanon, Mexikó, Marokkó, Hollandia, Pakisztán, Peru, Fülöp-szigetek, Uruguay) és további 4 ország (Franciaország, Guatemala, India és Románia) írta alá.[2]
Tartalom[szerkesztés]
Az egyezmény kimondja, hogy a Hold (mely tartalmazza a szerződés nyelvezete szempontjából a Naprendszer más égitestjeit is, kivéve a Földet) használata a nemzetközi közösség összes államának és népének a javát kell hogy szolgálja. Továbbá hangot ad azon kívánságnak, hogy a Hold nemzetközi konfliktusforrássá válását el kell kerülni. Ezen célból a szerződés:
- Megtiltja az égitestek katonai felhasználását, beleértve a fegyverek tesztelését és katonai bázisok, erődítmények létrehozását. Ugyanakkor megengedi katonai személyzet alkalmazását tudományos kutatásra és más békés célokra.
- Megköveteli, hogy az ENSZ főtitkára értesítve legyen minden égi tevékenységről (és az ezek következtében keletkező felfedezésekről).
- Kijelenti, hogy minden államnak egyenlő joga van az égitesteken folytatott kutatáshoz.
- A kutatások során szerzett mintákról az azt megszerző államnak meg kell fontolnia azok egy részének elérhetővé tételét a többi érdekelt szerződő államnak és a nemzetközi tudományos közösségnek kutatási célokra.
- Megtiltja az égitestek környezetének megváltoztatását, és kötelezi az államokat, hogy tegyenek lépéseket a véletlen szennyezések ellen.
- Megtiltja minden államnak, hogy szuverenitást jelentsen be az égitestek területére.
- Az ásványi kincsek kifejtését és elosztását egy nemzetközi kormányrendszer kötelességévé teszi.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az ENSZ Közgyűlésének 34/68-as határozata fogadta el – General Assembly Resolution 34/68 (angol nyelven), 1979. december 5. [2008. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 15.)
- ↑ a b Agreement Governing the Activities of States on the Moon and Other Celestial Bodies (angol nyelven). United Nations Office for Outer Space Affairs. (Hozzáférés: 2008. május 11.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Agreement Governing the Activities of States on the Moon and Other Celestial Bodies (angol nyelven). United Nations Office for Outer Space Affairs
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |