Hoffmann Mihály Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoffmann Mihály Miksa
SzületettHoffmann Miksa
1861. május 10.
Nagyatád
Elhunyt1937. október 20. (76 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaHacker Judit
(h. 1891–1910)
Wagner Emília
(h. 1912–1937)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1A parcella, 3. sor, 10. sírhely)
SablonWikidataSegítség

Hoffmann Mihály Miksa (Nagyatád, 1861. május 10.[1]Budapest, 1937. október 20.)[2] hírlapíró, pénzügyi szakíró, lapszerkesztő.

Élete[szerkesztés]

Atyja Hoffmann Henrik szeszgyári igazgató volt, édesanyja Schlesinger Katalin. Iskoláit Nagykanizsán végezte; minthogy beteges volt, tanulmányait félbeszakította és több évig segédjegyző, majd magánhivatalnok volt és egy nagyvállalatnál mint irodafőnök működött. 1887-ben a hírlapírói pályára lépett és 1890-ban megindította az Adóügyi Szaklapot, melyet szerkesztett is. A közgazdasággal is foglalkozott. 1909 májusában a szakirodalom terén kifejtett munkásságának elismeréseként megkapta a királyi tanácsosi címet.[3] Mintegy harminc önálló pénzügyi, főképpen adóügyi munkát írt. A Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke, a Fűszerkereskedők Lapjának főszerkesztője és a Központi Demokratapárt ügyvezető elnöke volt.

Halálát szívbénulás, epehólyag-gyulladás okozta.

Felesége Hacker Judit (1868–1910) volt, Hacker Májer és Stelzer Sarolta lánya, akit 1891. október 15-én Nagykanizsán vett nőül.[4] Gyermekeik: Hoffmann Lilla (1892–1972) és Hoffmann Klára (1900–1944). Második házastársa Wagner Emília (1866–?) volt, akivel 1912. május 29-én Budapesten, a Terézvárosban kelt egybe.[5]

Cikkei, melyek többnyire saját lapjában jelentek meg, az egyenes adóról, a fogyasztási-, ital- és italmérési adókról szólnak.

Munkái[szerkesztés]

  • Szesz-, italmérési- és bor-italadó kiszámítása, továbbá szeszalkohol-szőlőczefre és bormust, valamint hordó-ürméret átszámítási táblázat. Budapest, 1893. (Magyar és német szöveg)
  • A fogyasztási, ital- és italmérési adók rendszeres ismertetése... Budapest, 1893. (Osváth Imrével együtt.)

Kéziratban: Jövedéki kihágások élbírálása.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914.  
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
  • Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931