Hock János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hock János szónokol (1918)
Hock János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 48/4-1-35.

Hock János (Devecser, 1859. december 31.Budapest, 1936. október 10.) katolikus plébános, politikus és író, a tiszavirág életű Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Élete[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Pápán a bencéseknél, majd az ottani református kollégiumban végezte; azután teologiát hallgatott Veszprémben 1882-ig. Ekkor Gogánfára (Zala megye) káplánnak nevezteték ki, ahol egy évig működött. 1883-ban Kaposvárra helyezték át segédlelkésznek és nemsokára a megye a kaposvári gimnáziumhoz hittanárnak nevezte ki.

Lelkészi és irodalmi teendői mellett élénk részt vett a közügyekben is. 1887-től folyamatosan tagja volt a képviselőháznak. Először, mint szabadelvűt, a Somogy megyei szili kerületben választották országgyűlési képviselőnek, majd az 1887. évi országgyűlés alatt átment a nemzeti párthoz. Mint ennek híve választották meg 1892-ben Csongrádon. A közoktatásügyi bizottság tagja. Később újból szabadelvű, Bánffy Dezső híve, 1910-től a Justh-párt tagja, később Károlyi Mihály híve lett. Belépett a szabadkőműves mozgalomba.[1]

1889-től Budapesten kőbányai, 1912-től józsefvárosi plébános.

szónoki képességei voltak, amelyeket az általános választójogért vívott küzdelemben hasznosított. Ellenzője volt Tisza István politikájának.

1918. november 1-jén, a miniszterelnökké avanzsált Károlyi Mihályt felváltva a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett. Az új rendszerben is csalódott, ezért nyugdíjazását kérte és visszavonult a politikától.

A Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után először Csehszlovákiába, majd Bécsbe, és végül az USA-ba emigrált. Onnan visszatért Európába: Párizsban, majd ismét Bécsben élt. Több cikkben bírálta a Horthy-rendszert.

Ennek ellenére, 1933-ban hazatért. A külföldön írt cikkei miatt korában ellene emelt vádak (többrendbeli nemzetgyalázás és kormányzósértés) alapján bíróság elé állították és egyévi börtönre ítélték 1934. novemberben bevonult a börtönbe, de 1935 júniusában kegyelmet kapott.

Emlékezete[szerkesztés]

Budapest VIII. kerületében, Miskolcon, Zalaegerszegen, Törökszentmiklóson, Csongrádon stb. utca viseli nevét.

Születésének 150. évfordulója tiszteletére 2009-ben "Katolicizmus és demokrácia. "150 éve született Hock János plébános" címmel konferencia volt a WJLF-en[2]

Írásai[szerkesztés]

Több teológiai, vallástörténeti és szépirodalmi művet írt. Mátyás-templomi szentbeszédeit is megjelentette.

  • Költemények (Kaposvár, 1882)
  • Az igaz nő. (Marschal V. után ford. Kaposvár, 1884)
  • Alkalmi költemény Roboz István 40 éves irodalmi működésének emlékére, Kaposvár, év n. (Mind a három Dereskei névvel.)
  • Hervadt levelek (Elbeszélések. Budapest, 1885)
  • A magyar főpapság (Budapest, 1890)
  • Nagybőjti szentbeszédek. (A szent Ferencziek budapesti templomában tartotta.) Budapest, 1891. (2. kiadás. Budapest, 1894.)
  • Imakönyv (Rajzokkal és négy acélmetszettel, 1892, Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája)
  • Szentbeszéd. A kórházi betegek felsegélyezésére alakult Szamaritánus-egyesület javára, a fővárosi Ferencz-rendiek templomában 1892. május 1. Budapest, 1892.
  • Szivárvány (tárcák, 1894, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
  • Vigasztalások könyve, Elmélkedések és hangulatok (1896, Budapest) Újból kiadva: 1902, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.
  • Művészeti reform (1898, Budapest)
  • Rákócziné (1905, történeti elbeszélés Rákóczi Ferencné életéről, Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
  • Jézus élete (1905, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.)
  • Virágmesék (1931, E.- Prager-Verlag)
  • Börtönvirágok (1935, magánkiadású napló, Budapest)
  • Az élet könyve (1936, magánkiadás)
  • Az ember könyve (1937, Újvidék, magánkiadás)
  • Gondolatok I-II. (1943, magánkiadás)
  • Modern miszticizmus (1938, Budapest, magánkiadás)
  • A teremtés könyve I-II. (1939, Urbányi István kiadása)
  • A törvények könyve (1939, Urbányi István kiadása)
  • Az Isten könyve (1940, Budapest, Urbányi István kiadása)
  • A bukás könyve (1941, Urbányi István kiadása)
  • A megváltás könyve (1942, magánkiadás)
  • Képes Biblia (1989, Szent István Társulat)

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hock János témájú médiaállományokat.
  1. Berényi Zsuzsanna Ágnes: A magyar szabadkőművesség és a köztársasági eszme [1]
  2. http://konferenciakalauz.hu/konferenciak/8026

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]