Hirzutizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hirzutizmus fokozott, férfias típusú szőrnövekedés nőknél, erősebb, sötét szőrszálakból olyan testtájakon, ahol csak férfiakra jellemző erősebb testszőrzet (bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, comb belső része).[1] Férfiakon és nőkön is előfordulhat, de elsősorban nők hormonális zavaraként ismert: a nőkben normálisan kis mennyiségben termelődő férfihormonok (androgének; mint tesztoszteron, dihidrotesztoszteron) túltermelődése vagy a szőrtüszők androgén hormonok iránti érzékenységének fokozódása okozza. Elkülönítendő a hipertrichózis fogalmától, amikor a szőrösödés az egész testen nagyjából egyenletesen megjelenik. A hipertrichózis hátterében más hormontermelő szervek (pl. pajzsmirigy) rendellenes működése áll. Az androgén hormonok fokozzák a szőr növekedését és pigmentációját. A férfihormonok magas szintje más jelenségeket is okozhat (akné, hang mélyülése, izomtömeg növekedése), e kórkép együttesen a hiperandrogenizmus.

A hirzutizmus az összes etnikai csoportot együttvéve a nők 5-15%-át érinti.[2] A nők szőrössége különböző népcsoportoknál genetikailag meghatározottan különböző mértékű, így a mediterrán, közel-keleti és dél-ázsiai nőknek erősebb.[3] A szőrösség „normálisnak” elfogadott mértéke kulturálisan is változik.[1]

Tünetek[szerkesztés]

Erősebb, sötét szőrszálak jelennek meg olyan testtájakon, ahol normálisan nőknek nem jellemző erősebb testszőrzet: bajusz, szakáll, mellkas, váll, has, hát, comb belső része.[1] A megnövekedett androgénszint hatására a hirzutizmus mellett más tünetek is megjelenhetnek (némelyik jellemzően magasabb hormonszint esetén): hang mélyülése, kopaszodás, akné, mellméret csökkenése, izomzat növekedése, klitorisz megnagyobbodása.[3]

Okai[szerkesztés]

A hirzutizmus nőkben normálisan kis mennyiségben termelődő férfihormonok (androgének; mint tesztoszteron, dihidrotesztoszteron) túltermelődése vagy a szőrtüszők androgén hormonok iránti érzékenységének fokozódása okozza.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a hirzutizmus tüneteiért felelős androgén egyensúlyzavar kifejlődésében nőkben az inzulin magas vérszintjének (hiperinzulinémia) van szerepe.[4] Az elmélet összhangban áll a megfigyeléssel, hogy elhízott (és feltételezhetően inzulinrezisztencia miatt hiperinzulinémiás) nőknél gyakran alakul ki hirzutizmus. Azt is megfigyelték, hogy az inzulinszintet csökkentő kezelések esetén a hirzutizmus visszaszorul.[5] A feltevések szerint az inzulin megfelelően magas koncentrációban a petefészek theca-sejtjeit serkenti az androgén hormon termelés fokozására. Szintén elképzelhető olyan mechanizmus is, hogy a magas inzulinszint aktiválja a IGF-1 ((Insulin-like growth factor, inzulinszerű növekedési faktor) receptort ugyanezen sejtekben. Ez szintén megnövekedő androgén termelést okoz. A problémában genetikai faktor is szerepet játszik, erre utal a családi halmozódás és bizonyos népcsoportokban gyakoribb előfordulás. A hirzutizmus mögött különböző betegségek is állhatnak. A hirzutizmust okozhatja:[3]

  • PCOS (policisztás ovárium szindróma); a hirzutizmus a leggyakoribb oka, a női nemi hormonrendszer zavara, ami menstruációs zavarokkal, meddőséggel, gyakran petefészek cisztákkal, elhízással, inzulinrezisztenciával és hirzutizmussal jár.[3]
  • hiperinzulinémia (magas inzulinszint) vagy hipoinzulinémia (alacsony inzulinszint vagy inzulinrezisztencia cukorbetegségben)
  • menstruációs hormonális zavarok
  • mellékvese-túlműködés (Cushing-kór) és -daganatok
  • kóros elhízás és az ezzel jelentkező magas inzulinszint
  • a petefészek bizonyos daganatai
  • a pajzsmirigy megbetegedései
  • gyógyszer mellékhatás
  • terhesség

Diagnózis[szerkesztés]

Elsőként fizikális vizsgálat szükséges a további részletes vizsgálatok elvégzése előtt. A vizsgálatnak el kell különítenie a egyenletes, kiterjedt szőrösödést a férfias mintájú szőrösödéstől.[6] A hirzutizmus fokát Ferriman-Gallwey skála[7] segítségével határozzák meg, 9 testtájon 0-4-ig pontozva a szőrnövekedés mértékét. A vizsgálatok laborvizsgálatokkal és képalkotó vizsgálatokkal folytatódhatnak. Már enyhe hirzutizmus tüneteknél is szükséges az ovuláció és a petefészek ultrahang képének kiértékelése, mivel gyakran policisztás ovárium szindróma (PCOS) áll a hirzutizmus hátterében, illetve a 17α-hidroxiprogeszteron-szint ellenőrzése, a 21-hidroxiláz-hiány betegség kizárására.[8] Előfordulhat magasabb dehirdoepiandroszteron-szulfát (DHEA-S) vérszint, ilyenkor a 700 μg/dL a mellékvese betegségére utal, különösen veleszületett 21-hidroxiláz hiány okozta mellékvese túltengésre.[6] Mindemellett a hirzutizmus esetek 90%-a PCOS hátterű vagy ismeretlen eredetű.[6]

További vérvizsgálatok lehetnek még:

Kezelése[szerkesztés]

A nők általában a nem kívánatos szőrt valamilyen szőrtelenítő módszerrel eltávolítják. Fontos azonban a fokozott növekedés okának megállapításához orvoshoz fordulni, aki például vérvizsgálatok segítségével képes meghatározni a rendellenes szőrnövekedés eredetét, és javaslatot ad a kezelésre.

Gyógyszerek[szerkesztés]

A gyógyszeres kezelés általában valamilyen antiandrogén hatóanyag alkalmazását jelenti, ami blokkolja az androgének, így a tesztoszteron és dihidrotesztoszteron (DHT) hatását.[9]

Szőrtelenítési eljárások[szerkesztés]

Tüneti kezelésként mechanikus szőrtelenítési eljárások állnak rendelkezésre: epilálás, gyantázás, borotválás, lézeres szőrtelenités, elektrolízises szőrtelenítés.

Életmód-változtatás[szerkesztés]

Oki kezelésként a háttérben álló anyagcserezavar rendezése jöhet szóba: elhízott, inzulinrezisztens betegeknél a petefészek fokozott androgén termelését kiváltó inzulinrezisztencia csökkentését célozzák meg életmód-változtatással, jelentős súlycsökkentéssel, étrendváltoztatással, táplálékkiegészítőként adott inozitol kezeléssel.[10]  

Források[szerkesztés]

  1. a b c Merck Manuals online medical Library. Merck & Co. Retrieved 2011-03-04.
  2. Azziz R. (May 2003). "The evaluation and management of hirsutism". Obstet Gynaecol. 101 (5 pt 1): 995–1007. PMID 12738163.[1]
  3. a b c d Hirsutism, Mayo Clinic, mayoclinic.org, [2]
  4. Daisy Kopera, Elisabeth Wehr, Barbara Obermayer-Pietsch: Endocrinology of Hirsutism, Int. Journal of Trichology, 2010, Jan-Jun; 2(1): 30-35. [3]
  5. Amoah-Arko, Afua; Evans, Meirion; Rees, Aled (2017-10-20). "Effects of myoinositol and D-chiro inositol on hyperandrogenism and ovulation in women with polycystic ovary syndrome: a systematic review". Endocrine Abstracts. doi:10.1530/endoabs.50.P363. [4]
  6. a b c Sachdeva, Silonie (2010). "HIRSUTISM: EVALUATION AND TREATMENT". Indian Journal of Dermatology. 55 (1): 3–7. doi:10.4103/0019-5154.60342. PMC 2856356 Freely accessible. PMID 20418968 – via National Center for Biotechnology Information (ncbi).
  7. Ferriman D, Gallwey JD (November 1961). "Clinical assessment of body hair growth in women". J. Clin. Endocrinol. Metab. 21 (11): 1440–7. doi:10.1210/jcem-21-11-1440. PMID 13892577.
  8. Di Fede G, Mansueto P, Pepe I, Rini GB, Carmina E (2010). "High prevalence of polycystic ovary syndrome in women with mild hirsutism and no other significant clinical symptoms". Fertil. Steril. 94 (1): 194–7. doi:10.1016/j.fertnstert.2009.02.056. PMID 19338993.
  9. Unluhizarci K, Kaltsas G, Kelestimur F (2012). "Non polycystic ovary syndrome-related endocrine disorders associated with hirsutism". J Clin Invest. 42 (1): 86–94. doi:10.1111/j.1365-2362.2011.02550.x. PMID 21623779. [5]
  10. Minozzi M, D'Andrea G, Unfer V.: Treatment of hirsutism with myo-inositol: a prospective clinical study, Reprod. Biomed Online, 2008 Oct., 17(4): 579-82. [6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]