Himalájai fürj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Himalájai fürj
Himalayan Quail 2.jpg
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Tyúkformák (Gallinae)
Nemzetség: Tetraogallini
Nem: Ophrysia
Bonaparte, 1856
Faj: O. superciliosa
Tudományos név
Ophrysia superciliosa
(Gray, JE, 1846)
Elterjedés
Ophrysia map.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Himalájai fürj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Himalájai fürj témájú kategóriát.

A himalájai fürj (Ophrysia superciliosa) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó Ophrysia nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A Himalája nyugati és India északnyugati részén honos.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 25 centiméter körüli.

Életmódja[szerkesztés]

1650 és 2400 méter közötti magasságban élő, félénk hegyi madár.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A himalájai fürjet 1846-ban írták le egy példány alapján, amelyet egy liverpooli madárházban tartottak. A faj eredeti hazája valószínűleg a Nyugat-Himalájában lehetett, valahol a Kumaun tartománybeli Nainital és Mussoree között. Mindössze 10 múzeumi példánya ismert a fajnak, ezek többségét azon a vidéken gyűjtötték az 1860-as évek vége felé 1500 és 1800 méteres tengerszint feletti magasság között. Az utolsó megbízható beszámoló ugyan 1876-ból származik, ennek ellenére meg nem erősített megfigyelésekről rendszeresen hírt adnak; a legutóbbi közlés 1993 júliusára esett. Ezek tükrében nem lehetetlen, hogy ez a félénk, rejtőzködő madár máig is fennmaradt a Himalája roppant hegyláncai között.

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája kihalófélben lévőként tartja nyilván, de egyes vélemények szerint már ki is halt.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]