Hibatulla Ahundzáda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hibatulla Ahundzáda
هیبت الله اخونزاده
Az Afganisztáni Iszlám Emírség államfője
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. augusztus 15.
Helyettes Haszán Ahund (átmeneti)
Előd Asraf Gáni (elnökként)
A tálibok 3. fővezére
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2016. május 25.
Előd Ahtár Manszúr
Katonai pályafutása
Szolgálati idő 1996–
Rendfokozata fővezér
Egysége Afgán mudzsáhidok (1992 előtt)
Fájl:Arms of the Islamic Emirate of Afghanistan.svg Afganisztán Iszlamista Hadserege (1996–2001)
Csatái A Szovjetunió afganisztáni háborúja
Afgán polgárháború (1996–2001)
Afganisztáni háború

Született 1961 (60-61 éves)
Afganisztán Panjavi, Afganisztán
Párt Tálibok

Foglalkozás
Vallás szunnita iszlám

Hibatulla Ahundzáda (pastu: ھیبت الله اخوندزاده; született: Panjavi, 1961.)[1] politikai és vallási vezető, aki a tálibok és az Afganisztáni Iszlám Emírség harmadik fővezére volt.[2] A táliboktól az Emir-al-Mumineen (A Hűségesek Vezére) címet kapta.[3] Amikor a tálibok 2021. augusztus 15-én visszaállították az Afganisztáni Iszlám Emírséget, akkor annak államfőjévé vált.[4][5][6]

Kandahár tartományból származik, a nurzáj törzsből.[1] Évekig élt Afganisztánban és Pakisztánban is.[7] Ismert a tálib ügyekkel kapcsolatos fetváiról.[8] Volt az Afganisztáni Iszlám Emírség saría bíróságainak a vezetője.[1] Sok tálib vezetővel ellentétben, Ahundzáda sokkal inkább vallási, mint katonai vezető.[2] 2016 májusában választották meg a tálibok vezetőjének, Ahtár Manszúr likvidálását követően, az a hír látott napvilágot, hogy az afgán-pakisztáni határ közelében meghalt egy amerikai dróntámadás következtében, azután a holléte ismeretlen volt.[2][9]

Élete korai szakasza[szerkesztés]

Ahundzáda 1961-ben született Panjavi körzetben, Kandahár tartományban, az Afgán Királyságban.[1] Pastu, a nurzáj törzsből származik.[1] Első neve, Hibatulla jelentése arabul "ajándék Istentől".[1] Apja, Muhammad Ahund, vallási tanító és a helyi mecset imámja volt.[10] Nem rendelkeztek földdel, a gyülekezet által fizetett adományokból éltek. Ahundzáda apja alatt tanult.[11] A család Kvettába költözött a szovjet megszállás után.[7] Több vallási iskolát is vezetett Beludzsisztánban.[12]

Katonai és politikai karrier[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

Az 1980-as években Ahundzáda szerepet játszott a szovjet megszállás elleni ellenállásban.[2] 1994-ben a tálibok egyik első tagja lett. Miután megszerezték a Fára tartományt, Ahundzáda feladata a helyi bűnügyek megoldása volt.[2] Később a tálib katonai bíróság vezetője lett Nangarár tartományban, illetve a legfelsőbb bíróság helyettes vezetője.[2] Mikor 1996-ban a tálibok elfoglalták Kabult, Ahundzáda hivatalt kapott az alakuló kormányban. Később Kandahárba költözött és 100 ezer diákot tanított.[13]

A 2001-es amerikai megszállást követően a csoport vallási vezetőinek feje lett.[2] Később az Afganisztáni Iszlám Emírség saría bíróságainak a vezetője lett.[2] Katonai helyett sokkal inkább vallási vezető, aki a fetvákért és a vallásos problémák megoldásáért felelt.[14]

Ahundzáda 2001 és 2016 között valószínűleg Afganisztánban élt, bár közeli kapcsolata volt a kvettai tálib súrával.[14] 2015-ben kinevezték helyettes tálib vezetőnek, kialakított egy rendszert, amely "árnyékkormányzók" alá épült fel, amelynek segítségével megtalálhatta a rossz bánásmóddal eljáró katonákat és parancsnokokat.[7]

A tálibok vezetője[szerkesztés]

2016. május 25-én nevezték ki tálib fővezérnek, Mulla Ahtár Manszúr meggyilkolása után. Mohammad Jakoob és Sziradzsuddin Hakkáni mind Ahundzáda helyettesei voltak.[15] Tálib információk szerint Manszúr már korábban megnevezte Ahundzádát, mint utódja. Mullasz Abdul Razák Ahund és Abdul Száta Áhund 2016 decemberében vallottak hűséget az új vezetőnek.[16]

Júszef Amádi, a tálibok egyik fő szóvivője 2017. július 20-án azt nyilatkozta, hogy Ahundzáda fia, Abdur Rahmán meghalt egy öngyilkos merényletben a gereski afgán katonai bázison. Az afgán kormány elkezdett nyomozni az esetben, de nem tudták megerősíteni, hogy Rahmán meghalt.[17] Taliban-Anführer bevorzugt nach eigenen Angaben politische Lösung für Afghanistan. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.) 2021 májusában Ahundzáda meghívott afgánokat az Egyesült Államok hadseregének kivonulására, hogy létrehozzanak egy iszlamista államot.[18] 2021 augusztusában elkezdték az offenzívát, hogy végre megnyerjék a háborút. Irányítása alatt a tálibok megszerezték Kabult.[19] Augusztus 18-án bejelentettek egy általános amnesztiát: "eldöntöttük, hogy minden politikai rabot kiengedünk Afganisztán börtöneiből."[20] Eddigre a tálibok az ország fontosabb börtönei felett átvették az irányítást és több ezer embert engedtek el, köztük ISIS-harcosokat, al-Káida-tagokat és magas rangú tálib vezetőket.[20][21]

Kabul ostromát követően kevés információt és fényképet lehetett találni Ahundzádáról, így megkérdőjelezték, hogy életben van-e egyáltalán és, hogy ő-e az új állam vezetője.[22] 2021 februárjában voltak hírek arról, hogy meghalt volna egy robbantásban Pakisztánban, de ezt a tálibok tagadták.[23] Sajtóhírek szerint a pakisztáni hadsereg rabja volt, de augusztus 21-én a tálibok elmondták a The Sunday Guardiannek, hogy Kandahárban tartózkodik.[24] Július 18-án, mint legmagasabb tálib vezető kijelentette, hogy támogatja az afganisztáni konfliktus politikai megoldását.[25] 2021. augusztusában, a tálib hatalomárvétel után a megalakult új állam, az Afganisztáni Iszlám Emírség emírje lett.[26]

Merényletkísérletek[szerkesztés]

Ahundzádát többször is megpróbálták meggyilkolni.[27] 2012-ben Kvettában történt ellene merénylet. Mulla Ibrahím szerint "Ahundzáda egyik előadása közben egy férfi állt a tanulók között és egy pisztolyt irányított Ahundzádára közelről, de a pisztoly beragadt" mondta "Megpróbálta lelőni, de sikertelen volt és a tálibok siettek, hogy megragadják a férfit [...] Mavlavi Ahundzáda nem mozdult meg a káosz közben."[7] Az afgán titkosszolgálatra fogták a támadást a tálibok.[7]

2019. augusztus 16-án a pénteki ima közben, a beludzsisztáni város Kvetta mecsetében egy nagy robbanást lehetett hallani.[28] A támadásban meghalt a fővezér testvére, Háfiz Amadulla és az apjuk.[29] Amadulla vette át Ahundzáda helyét a Hár-ul-Madarisz Mecset vezetőjeként, amely a Kvetta Súra fő találkozóhelye volt, mikor az utóbbit kinevezték tálib emírnek, 2016-ban.[29] A robbanásban Ahundzáda több családtagja is elhunyt.[30] Az Afganisztáni Iszlamista Emírség Nagytanácsa vállalta magára a támadást, amely egy tálib frakció volt. Hozzátették, hogy a fő célpont Ahundzáda volt.[31]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Mujahedino ta de Amir ul-Mumenin Larshowene (2017; fordítás: Útmutatás a mudzsáhidoknak a Hűségesek Vezérétől)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Afghan Taliban announce successor to Mullah Mansour”, BBC News, 2016. május 25. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (brit angol nyelvű) 
  2. a b c d e f g h Profile: New Taliban chief Mawlawi Hibatullah Akhundzada”, BBC News, 2016. május 26. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (brit angol nyelvű) 
  3. New statement from the Islamic Emirate of Afghanistan: "Leadership Council: Regarding the Martyrdom of the Leader of the Faithful Mullā Akhtar Muḥmmad Manṣūr and the Election of the New Leader". jihadology.net. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  4. Shifting to Governing, Taliban Will Name Supreme Afghan Leader. nytimes.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
  5. Taliban officials: there will be no transitional government in Afghanistan. reuters.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
  6. Return of the Mullahs: On the Taliban’s Islamic Emirate of Afghanistan. thehindu.com. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
  7. a b c d e Mashal, Mujib. „Taliban’s New Leader, More Scholar Than Fighter, Is Slow to Impose Himself”, The New York Times, 2016. július 11. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. Deobandi. Islam: The Religion of the Taliban. U.S. Navy Chaplain Corps [2001. október 15.] 
  9. Bemutatjuk az Afganisztánt uraló tálibok vezetőit. hirado.hu, 2021. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. augusztus 30.)
  10. Hibatullah's Roots Were Non-Political And Reclusive (angol nyelven). TOLOnews. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  11. Mashal, Mujib. „Taliban Say Top Leader’s Son Carried Out a Suicide Attack”, The New York Times, 2017. július 22. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  12. Afghan Taliban Appoint New Leader After Mansour's Death - ABC News. web.archive.org, 2016. május 25. [2016. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  13. Who is Hibatullah Akhundzada? Five things you need to know about the Taliban leader (angol nyelven). meaww.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  14. a b Qazi, Shereena: Afghan Taliban appoints Mullah Mansoor’s successor (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  15. Afghan Taliban appoint Mullah Haibatullah Akhundzada as new leader (angol nyelven). the Guardian, 2016. május 25. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  16. Taliban chief reinforces position with backing of two key members (amerikai angol nyelven). Daily Times, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  17. Ahmad, Jibran. „Son of Afghan Taliban leader dies carrying out suicide attack”, Reuters, 2017. július 22. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (angol nyelvű) 
  18. Taliban leader urges unity for the redevelopment of Afghanistan (angol nyelven). The Express Tribune, 2021. május 9. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  19. Subscribe to read | Financial Times. www.ft.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  20. a b CNN: August 18, 2021, Afghanistan-Taliban news (angol nyelven). CNN, 2021. augusztus 18. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  21. Ankel, Sophia: Video shows thousands of prisoners, reportedly including Islamic State and al Qaeda fighters, freed from Kabul jail by the Taliban (amerikai angol nyelven). Business Insider. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  22. Who is Haibatullah Akhundzada, the shadowy head of the Taliban? - Times of India. The Times of India. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  23. The mystery of absent Taliban leader Haibatullah Akhundzada (angol nyelven). Newsweek, 2021. augusztus 18. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  24. Sources in Taliban say their chief Akhundzada is in Kandahar (amerikai angol nyelven). The Sunday Guardian Live, 2021. augusztus 21. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  25. Taliban-Anführer bevorzugt nach eigenen Angaben politische Lösung für Afghanistan (német nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
  26. Afghanistan: Who's who in the Taliban leadership. (Hozzáférés: 2021. szeptember 13.)
  27. Taliban in Afghanistan: who is in charge?. The National. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  28. Taliban chief Haibatullah Akhundzada killed in Pakistan ‘months ago’: Reports 
  29. a b Qazi, Sami Yousafzai,Shereena: Brother of Afghan Taliban leader killed in Pakistan mosque blast (angol nyelven). www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
  30. Farmer, Ben. „Family of Taliban leader killed in 'assassination attempt' on eve of historic US peace deal”, The Telegraph, 2019. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 24.) (brit angol nyelvű) 
  31. Taliban in troubled waters as splinter groups target leaders in Quetta (angol nyelven). www.cnbctv18.com, 2019. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)