Hexadekán
Hexadekán | |
![]() | |
![]() | |
IUPAC-név | hexadekán |
Más nevek | n-hexadekán, cetán |
Kémiai azonosítók | |
PubChem | 11006 |
ChemSpider | 10540 |
EINECS-szám | 208-878-9 |
MeSH | n-hexadecane |
ChEBI | 45296 |
RTECS szám | ML9200000 |
InChIKey | DCAYPVUWAIABOU-UHFFFAOYSA-N |
Beilstein | 1736592 |
Gmelin | 103739 |
UNII | F8Z00SHP6Q |
ChEMBL | 134994 |
Jmol 3D képek | 1 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | C16H34; CH3(CH2)14CH3 |
Moláris tömeg | 226,44 |
Megjelenés | színtelen, benzinszagú folyadék |
Halmazállapot | folyadék |
Sűrűség | 0,77 g/cm³ |
Olvadáspont | 18 °C (291 K) |
Forráspont | 287 °C (560 K) |
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan (20 °C)[1] |
Oldószerei | apoláris szerves oldószerek |
Törésmutató (nD) | 1,4329 (589 nm, 25 °C) |
Viszkozitás | 7 mm²/s² (40 °C, kinematikai) |
Gőznyomás | 0,01 kPA (20 °C) |
kH | 43 nmol/Pa·kg |
Megoszlási hányados | n-oktanol/víz 8,25 (20°C) |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | lineáris |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
−458,3—454,3 kJ/mol |
Standard moláris entrópia S |
586,18 J/mol·K |
Hőkapacitás, C | 499,72 J/mol·K |
Veszélyek | |
MSDS | VWR 7668487 |
EU osztályozás | ![]() |
NFPA 704 | |
R mondatok | R65, R66[2] |
S mondatok | S23, S24, S62[2] |
Lobbanáspont | 135 °C (408 K) |
Öngyulladási hőmérséklet | 215 °C (488 K) |
Robbanási határ | 0,4–6,5% |
Rokon vegyületek | |
Rokon vegyületek | izocetán pentadekán heptadekán antracén |
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A hexadekán vagy közismertebb nevén cetán, tizenhat szénatomos, nyílt láncú, telített, úgynevezett paraffin szénhidrogén, a kőolaj és az abból készült gázolaj termékek egyik komponense. A többi komponenshez képest nagyobb jelentőséggel bír, mert a gázolajok gyulladási hajlamának jellemzésére szolgáló cetánszám meghatározásának egyik referenciamolekulája.
Előállítása és felhasználása
[szerkesztés]A gyakorlatban rendkívül ritkán állítják elő és használják a tiszta hexadekánt. Előállítása legkönnyebben a kőolaj atmoszferikus, illetve vákuumdesztillációja során keletkező gázolaj párlatokból további desztillációs, extrakciós és molekulaszitás eljárásokkal lehetséges. A nagy tisztaságú cetánt speciális gázolaj vizsgálatokhoz használják fel. A cetánt főként a kőolajfinomítás során kapott különböző szénhidrogén elegyekben, főként gázolaj termékek keverőkomponenseként használják fel.
Források
[szerkesztés]- A hexadekán adatlapja a Chemical Book-ban
- A PubChem adatlapja
- Adatlap a Sigma-Aldrich termékkatalógusban
- Adatlap a ScienceLab oldalán Archiválva 2018. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben