Hexadekán
| Hexadekán | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | hexadekán | ||
| Más nevek | n-hexadekán, cetán | ||
| Kémiai azonosítók | |||
| CAS-szám | 544-76-3 | ||
| PubChem | 11006 | ||
| ChemSpider | 10540 | ||
| EINECS-szám | 208-878-9 | ||
| MeSH | n-hexadecane | ||
| ChEBI | 45296 | ||
| RTECS szám | ML9200000 | ||
| |||
| |||
| Gmelin | 103739 | ||
| UNII | F8Z00SHP6Q | ||
| ChEMBL | 134994 | ||
| Jmol 3D képek | 1 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C16H34; CH3(CH2)14CH3 | ||
| Moláris tömeg | 226,44 | ||
| Megjelenés | színtelen, benzinszagú folyadék | ||
| Halmazállapot | folyadék | ||
| Sűrűség | 0,77 g/cm³ | ||
| Olvadáspont | 18 °C (291 K) | ||
| Forráspont | 287 °C (560 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan (20 °C)[1] | ||
| Oldószerei | apoláris szerves oldószerek | ||
| Törésmutató (nD) | 1,4329 (589 nm, 25 °C) | ||
| Viszkozitás | 7 mm²/s² (40 °C, kinematikai) | ||
| Gőznyomás | 0,01 kPA (20 °C) | ||
| Megoszlási hányados | n-oktanol/víz 8,25 (20°C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | lineáris | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−458,3—454,3 kJ/mol | ||
| Standard moláris entrópia S |
586,18 J/mol·K | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | VWR 7668487 | ||
| EU osztályozás |  Xn[2]
| ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R65, R66[2] | ||
| S mondatok | S23, S24, S62[2] | ||
| Lobbanáspont | 135 °C (408 K) | ||
| Öngyulladási hőmérséklet |
215 °C (488 K) | ||
| Robbanási határ | 0,4–6,5% | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | izocetán pentadekán heptadekán antracén | ||
| Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |||
A hexadekán vagy közismertebb nevén cetán, tizenhat szénatomos, nyílt láncú, telített, úgynevezett paraffin szénhidrogén, a kőolaj és az abból készült gázolaj termékek egyik komponense. A többi komponenshez képest nagyobb jelentőséggel bír, mert a gázolajok gyulladási hajlamának jellemzésére szolgáló cetánszám meghatározásának egyik referenciamolekulája.
Előállítása és felhasználása[szerkesztés]
A gyakorlatban rendkívül ritkán állítják elő és használják a tiszta hexadekánt. Előállítása legkönnyebben a kőolaj atmoszferikus, illetve vákuumdesztillációja során keletkező gázolaj párlatokból további desztillációs, extrakciós és molekulaszitás eljárásokkal lehetséges. A nagy tisztaságú cetánt speciális gázolaj vizsgálatokhoz használják fel. A cetánt főként a kőolajfinomítás során kapott különböző szénhidrogén elegyekben, főként gázolaj termékek keverőkomponenseként használják fel.
A cetán adja a dízelolajok égési követelményeit mérő cetánszám skála referenciaértékét.
Források[szerkesztés]
- A hexadekán adatlapja a Chemical Book-ban
- A PubChem adatlapja
- Adatlap a Sigma-Aldrich termékkatalógusban
- Adatlap a ScienceLab oldalán
