Heves vármegye vízrajza
Heves vármegye vízrajzát elsősorban a négy legjelentősebb felszíni vízfolyás, valamint a megye déli határa felől a Tisza és a Tisza-tó határozzák meg. A vármegye területének északi, hegyvidékes részéről a Zagyva, a Tarna, a Laskó-patak és az Eger-patak gyűjtik össze a lehulló csapadékvizet.[1] A megye síkvidéki részeit mesterséges csatornahálózat hálózza be, amely a belvíz elvezetésében és a földek öntözésében játszik szerepet. A megye állóvizei közül kiemelkedik a Tisza-tó idegenforgalmi, környezetvédelmi és vízgazdálkodási jelentősége. A vármegyében elsősorban bányatavakat, illetve a hegyvidékekről lefutó patakokon létrehozott, felduzzasztott vizű víztározókat találunk. A Bükk-vidék központja számtalan földalatti vízfolyásnak ad otthont. A hegyvidéki részeken számos forrást, illetve néhány vízesést is találunk.
Környezetvédelem[szerkesztés]
A megyében a lakások mintegy három negyede a közüzemi szennyvíz elvezető hálózatra van kapcsolva, amely kedvező a felszíni és a felszín alatti víz készlet védelme szempontjából. Ez megfelel a környező vármegyék csatornázottsági szintjének.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Megye általános jellemzése: 1.2. A megye vízrajza (felszíni vizek, felszín alatti vizek, víztározók adatai). Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. [2013. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ Ilyen lakásokban él a magyar. portfolio.hu. [2018. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
