Hernádi Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hernádi Miklós
Született1944. január 16.
Budapest
Elhunyt2020. szeptember 9. (76 évesen)
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaművészeti író, műfordító, szociológus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1967)

SablonWikidataSegítség

Hernádi Miklós (Budapest, 1944. január 16.2020. szeptember 9.)[1] magyar művészeti író, műfordító, szociológus.

Életpályája[szerkesztés]

1962–1967 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának angol szakán tanult. 1967–1969 között a Központi Fizikai Kutatóintézet nyelvtanára. 1969–1973 között az Élet és Irodalom, valamint a Valóság folyóirat munkatársa. 1977–1980 között a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa. 1980–1989 között a Gondolat Könyvkiadó társadalomtudományi szerkesztője. 1989–1992 között a Szombat folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. 1992-ben a Kommentár szerkesztője, és a Magyarországi Zsidó Fórum egyik alapítója volt. 1998–2001 között a Magyar Tudomány felelős szerkesztője.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Futószalag és kultúra. Esszék a mai amerikai kulturális életről; szerk. Bart István, Hernádi Miklós; Gondolat, Bp., 1972
  • A közhely természetrajza; Gondolat, Bp., 1973
  • Esettanulmány; Magvető, Bp., 1974 (kisregény)
  • Közhelyszótár; Gondolat, Bp., 1976
  • Munka közben (40 beszélgetés tudományról, társadalomról, 1979)
  • Tárgyak a társadalomban. Bevezetés a tárgyak rendszerébe (esszé, 1982)
  • Aranycsapat. A film születése, és ami a filmből kimaradt...; interjúk, dokumentumvál. Surányi András, sajtó alá rend., szerk. Hernádi Miklós; Mafilm, Bp., 1982
  • Átkelés. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • A fenomenológia a társadalomtudományban. Válogatás; vál., tan. Hernádi Miklós, ford. Hernádi Miklós, Szalai Pál, Zemplényi Ferenc; Gondolat, Bp., 1984
  • Olyan, amilyen? Körkép új kultúránkról; Kozmosz Könyvek, Bp., 1984 (Az én világom)
  • Ünneplő társadalom. Ünnepi viselkedések a mai Magyarországon (esszé, 1985)
  • Közhelyszótár; 2. bőv. kiad.; Gondolat, Bp., 1985
  • Nemek és igenek. A feminizmus vitaanyagából (szerkesztette, 1988)
  • Válni veszélyes! Családbomlás Magyarországon (1989)
  • Kisbetűs történelem. A mindennapi élet elméletéhez; Gondolat, Bp., 1990
  • Amit minden férfinak tudnia kell a házasságról és a törvényszerű(?) alulmaradásról (1990)
  • Otto (regény, 1990; németül: Weiningers Ende, 1993)
  • Közhelyszótár; 4. bőv. kiad.; Aranyhal, Bp., 2001
  • Családbomlás az ezredfordulón. Angolszász adatok és álláspontok kritikai értekezése; Akadémiai, Bp., 2001
  • Klikk! (2009)
  • Zsidó írók és művészek a magyar progresszióban, 1860–1945; Noran Libro, Bp., 2010
  • Együtt vagy külön? Magyar-zsidó együttélés a szociológus szemével; Akadémiai, Bp., 2013
  • A zsidó vicc világképe; Gondolat, Bp., 2014

Műfordításai[szerkesztés]

  • John Braine: A féltékeny Isten (regény, 1970)
  • Studs Terkel: Chicago (keresztmetszet, esszé, 1972)
  • Malcolm Bradbury: Embert enni nem való (regény, 1974)
  • Daniel Defoe: Roxana, avagy a szerencsés kedves (regény, 1979)
  • Arthur Bloch: Murphy törvénykönyve avagy miért romlik el minden? Parodisztikus aforizmák (1985)
  • M. E. Kerr: Duci és a heroin (regény, 1986)
  • Murphy (kis)asszony törvénykönyve, avagy ami el tud romlani, az el is romlik... ...és ha elromlik, mindig egy nőnek kell intézkednie (1988)
  • Desmond Morris: A csupasz majom; utószó Csányi Vilmos, ford. Hernádi Miklós; Európa, Bp., 1989
  • Anthony A. Wollner: Miben ne higgyünk? Útmutató újfajta gondolkodáshoz (esszék, 1990)
  • Bryce Lansky: A Murphy szülők szextörvénykönyve (1990)
  • Arthur Bloch: Az eredeti, teljes és végre végérvényes Murphy törvénykönyve (1993)
  • Klaus Honnef: Andy Warhol (1928-1987). Tucatáruból műalkotás (1994)
  • Jan Gympel: Az építészet története. Az ókortól napjainkig (esszé, 1997)
  • Don Cupitt: Eltűnt istenek nyomában (tanulmány, 1997)
  • Kubizmus (2006)
  • Murphy törvénykönyve (2006)
  • Andy Warhol (2007)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]