Hermann Heinrich Gossen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hermann Heinrich Gossen
Született 1810. szeptember 7.[1][2][3]
Düren[4][5]
Elhunyt 1858. február 13. (47 évesen)[1][2][3]
Köln[5]
Állampolgársága német
Foglalkozása közgazdász
Iskolái Bonni Egyetem

Hermann Heinrich Gossen (Düren, 1810. szeptember 7.Köln, 1858. február 13.) német közgazdász, kinek nevéhez fűződnek a Gossen-törvények a közgazdasági elméletben. Ezen törvények megalkotása révén a szubjektív értékelmélet előfutárának tekinti a közgazdaságtudomány.

Életrajza[szerkesztés]

Szülővárosa Düren, Gossen születésekor francia megszállás alatt élte a mindennapjait. Apja Georg Joseph Gossen (Düren, 1780. december 15. – Köln, 1847. október 7.) adóbeszedő, anyja Maria Anna Mechthildis, született Scholl (Aachen, 1768. február 22. – Muffendorf, 1833. június 29.) volt. A szülők 1824-ben költöztek a Bonn melletti Muffendorfba – mai nevén Siegburger tanya -, hogy az ottani földbirtokon gazdálkodjanak. A fiatal Gossen legelőször biztosítások eladásával próbálkozott, majd a Bonnban folytatott tanulmányai után a porosz állam hivatalnokaként dolgozott 1847-ig, amikor is nyugalomba vonult apja halálának évében 37 éves korában. Ettől kezdve haláláig Kölnben élt.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Fő műve a „Die Entwicklung des Gesetze des menschlichen Verkehrs und der daraus fliessenden Regeln für menschlichen Handeln” 1854-ben jelent meg Braunschweigben. Ebben tette közzé matematikai levezetésekkel elméletét a határhaszonról és alkotta meg a Gosseni-törvényeket a csökkenő élvezetekről és az előnyök kiegyenlítődéséről. Említésre méltó, hogy akkoriban a közgazdasági összefüggések matematikai elemzése és vizsgálata nem volt szokásos. Könyve a benne leírt elmélet komplexitása miatt Gossen életében nem talált hívekre és halála után is sokáig rejtve maradt. Bár őmaga a Gosseni-törvények jelentőségét a kopernikuszi égi törvényszerűségekhez hasonlította. 1870 után majdnem egyidőben jelentkezett Léon Walras, Carl Menger és William Stanley Jevons külön-külön a határhaszon elméletről szóló munkával. Az elméleti felfedezés elsőségét mindaddig vitatták e felek, amig Jevons egyik kollégája, Kautz Gyula elmélettörténeti könyvének köszönhetően rá nem talált Gossen könyvére, ami azt bizonyította, hogy a határhaszon-elmélet alapvetéseit ő már mindhármuk előtt lerakta. Ezáltal Gossen mint a szubjektív értékelmélet előfutára mégis elismerést nyert.

Emlékezete[szerkesztés]

Düren városa a háborúban lerombolt szülőháza helyén álló épület falán (Düren, Steinweg 9.) emléktáblát helyezett el és 1970 óta egy utcát is elneveztek róla.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  5. a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Госсен Герман Генрих, 2015. szeptember 28.

Források[szerkesztés]

  • Magyar Nagylexikon 8. kötet. Budapest 1999. ISBN 963 85773 9 8
  • Közgazdasági Kislexikon. 1977. ISBN 963 09 0881 6
  • Stefan Heretik: A modern polgári közgazdaság elméleti alapjai.1977
  • Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig. 1979. ISBN 963 220 724 6
  • Allgemeine Deutsche Biographie. Band 55. Duncker & Humblot, Leipzig 1910.