Herman Ottó-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hermann Ottó-tó
Kikötő a Herman Ottó tónál - panoramio.jpg
Ország(ok) Magyarország
Elsődleges források Orfűi-patak
Elsődleges lefolyások Orfűi-patak
Felszíni terület0,3 km2
Települések Orfű
Elhelyezkedése
Hermann Ottó-tó (Magyarország)
Hermann Ottó-tó
Hermann Ottó-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 18° 07′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 20″, k. h. 18° 07′ 48″
Hermann Ottó-tó (Baranya megye)
Hermann Ottó-tó
Hermann Ottó-tó
Pozíció Baranya megye térképén

Herman Ottó-tó Baranya megyei állóvíz.

Története[szerkesztés]

1962 és 1970 között, elsősorban az ingadozó hozamú, de jelentős vízmennyiséget adó Vízfő-forrásra alapozva négy tóból álló vízrendszert alakítottak ki az Orfűi-völgyben. Egyúttal a környező öt apró települést (Tekeres, Mecsekszakál, Bános, Mecsekrákos, Orfű) egyesítették. Az üdülőterület koncepciója Palkó Sándortól, a Megyei Tanács akkori elnökétől származik.

A tórendszer harmadik eleme, az 1967-69 között elkészült, 30 hektáros Herman Ottó-tó már többnyire "használt" vizet kap: az Orfűi-tóból (1962, 11 ha) a Pécsi-tavon (1966, 72 ha) keresztül. A záró Kovácsszénájai-tó (1970, 10 ha) szerencsésebb: némileg tisztább víz érkezik bele a nyári tömegturizmus negatív hatásait tompító harmadik tónak köszönhetően.

Itt egy védett hal- és madárrezervátumot őriznek, ráadásként olyan fajokkal, mint például a játékos halpusztító, a vidra - a névadó természettudós szellemiségéhez híven.