Henry L. Roediger III

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Henry L. „Roddy” Roediger III (Roanoke, Virginia, 1947. július 24.) pszichológus, egyetemi professzor, az emberi emlékezeti folyamatok tanulmányozásának nemzetközileg elismert szakértője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969-ben megszerezte a Bachelor of Arts fokozatot pszichológia szakon a Washington & Lee Egyetemen summa cum laude minősítéssel, aztán 1973-ban a Yale Egyetemen a PhD fokozatot kognitív pszichológiából. 1982-88-ig a Purdue Egyetemen, 1988-1996-ig a Rice Egyetemen tanított, 1996-tól 2004-ig a Pszichológiai Intézet elnöke a George Washington Egyetemen St. Louis-ban, s vezetője a Memória-labornak, ugyanitt 2004-től az egyetemi tervezés dékánja a művészetekben és tudományokban.

Lovett Csarnok a Rice Egyetemen

Oktatott témakörei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi hallgatóknak:

  1. Bevezetés a pszichológiába
  2. Kognitív pszichológia
  3. Emberi emlékezet
  4. A pszichológia története

Diplomásoknak:

  1. Tanulás és emlékezet
  2. Visszahívási folyamatok az emlékezetben
  3. Implicit memória
  4. Kognitív illúziók

Kutató munkája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban a George Washington Egyetemen, mint a Pszichológia Tanszék Memória Laborjának kutatási vezetője, három területre összpontosít:

1. A kognitív pszichológia alkalmazása az oktatásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labor számos kutatási témája kiterjeszti az alapvető tanulási és emlékezeti felfedezéseket az oktatásra. A teszteket az oktatásban hagyományosan azzal a céllal használták, hogy megállapítsák mit tanult meg a diák - azzal a feltételezéssel, hogy a teszt a tanulásra nincsen hatással. A kognitív pszichológia kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tesztek nemcsak a tudás szintjét mérik, hanem növelik is azt. A kutatás célja, hogy kivizsgálja azokat a körülményeket, amelyek eredményes tanuláshoz vezettek a tesztelésen keresztül.

2. A téves emlékezet eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos paradigmát kifejlesztettek, amelyekben az emberek élesen emlékeznek olyan eseményre, ami valójában meg sem történt. Az emlékezés konstruktív természetét paradigmákon keresztül be lehet mutatni.

Munkásságának egyik legismertebb eredménye a Deese-Roediger-McDermott-Paradigma, közismertebb nevén a DRM-paradigma.[1]

A paradigma a kognitív pszichológia egy jelensége, amelyben a kísérleti személyeknek egy szemantikailag hasonló szólistát kell megjegyezniük. A szavak felidézésénél a kísérlet résztvevői olyan szavakat is a lista részének hisznek, amelyeket nem is láttak. /hamis memóriaeffektus/ Mindezt az okozhatja, hogy a kapcsolódó szavak idegi aktiválása ’terjed’; vagyis megfelelő mennyiségű szoros asszociációs kapcsolatban lévő szó ismétlése után a hasonló kategóriába tartozó szavak is aktiválódnak, azokra is elég erősen emlékszünk.

A DRM-paradigma jelentősége nagy horderejű, hiszen támogatja azt az elképzelést, hogy az emberi emlékezet gyakran kiegészül olyan elemekkel, amelyekről az emberek azt hiszik, hogy tapasztalták, a valóságban viszont nem történt meg velük.

3. Az implicit és explicit emlékezet disszociációja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben a témában az alábbi kérdésekre keresik a választ: Milyen különbségek vannak az implicit és az explicit emlékezet[2] között? Léteznek-e különböző emlékezeti rendszerek, amelyek az explicit/deklaratív és az implicit emlékezetért felelősek?

Társasági tagság (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brooking Csarnok, George Washington Egyetem, St. Louis
  • A Pszichológia Tudományáért Egyesület – Association for Psychological Science
  • A Művészetek és Tudományok Amerikai Akadémiája – American Academy of Arts & Sciences
  • Kanadai Pszichológiai Egyesület – Canadian Psychological Association
  • Memória Zavarok Kutató Társasága – Memory Disorders Research Society

Publikációk, cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi linkre kattintva évszám szerinti bontásban megtekinthetők, letölthetők:

http://psych.wustl.edu/memory/publications/

Könyvei (Válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Roediger, H. L. (Ed.). (2008). Cognitive psychology of memory. Vol. 2 of Learning and memory: A comprehensive reference (J. Byrne, Ed.). Oxford: Elsevier.
  • Roediger, H. L., Dudai, Y., & Fitzpatrick, S. M. (Eds.). (2007). Science of memory: Concepts. Oxford: Oxford University Press.
  • Sternberg, R. J., Roediger, H. L., & Halpern, D. (Eds.) (2007). Critical thinking in psychology. New York: Cambridge University Press.
  • Elmes, D. G., Kantowitz, B. H., & Roediger, H. L. (2006). Research methods in psychology. Monterey, CA: Wadsworth. (8th Ed.).
  • Darley, J. M., Zanna, M. P., & Roediger, H. L. (2004). The compleat academic: A career guide. Washington, D.C.: American Psychological Association Press.
  • Naveh-Benjamin, M., Moscovitch, M., & Roediger, H. L. (Eds.), (2002). Perspectives on human memory and cognitive aging: Essays in honour of Fergus I. M. Craik. Philadelphia: Psychology Press.
  • Roediger, H. L., Nairne, J. S., Neath, I., & Surprenant, A. M. (Eds.). (2001). The nature of remembering: Essays in honor of Robert G. Crowder. Washington, D.C.: American Psychological Association Press.
  • McDermott, K. B., & Roediger, H. L. (Eds.) (1997). Readings in psychology. St. Paul: West Publishing Co.
  • Roediger, H. L., Capaldi, E. D., Paris, S. G., Polivy, J. & Herman, C. P. (1996). Psychology. St. Paul, MN: West Publishing Co. (4th Ed.).
  • Roediger, H. L., & Craik, F. I. M. (Eds). (1989). Varieties of memory and consciousness: Essays in honour of Endel Tulving. Hillsdale, NJ: Erlbaum.

Magyarországi nyilvános könyvtárakban elérhető kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Experimental psychology : understanding psychological research / Barry H. Kantowitz, Henry L. Roediger, Davis G. Elmes. 3. ed. St. Paul ; New York etc. : West, 1988. Ism. lapsz.: [624] p. : ill. ISBN 0-314-62526-7
  • Psychology. (Authors): Henry L. Roediger, J. Philippe Rushton etc. Boston - Toronto : Little Brown XXIV, [1984] 667, 79 p. 4 t. ISBN 0 316 75378 5

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. DRM
  2. Angolul:explicit memory lásd Pléh Csaba - Boross Ottilia: Pszichológia. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2008. 103. p. ISBN 978 963 05 86 58 0