Henry Fielding

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Henry Fielding
Fielding.jpg
Élete
Született 1707. április 22.
Sharpham
Elhunyt 1754. október 8. (47 évesen)
Lisszabon
Szülei Edmund Fielding
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Fielding témájú médiaállományokat.
Síremléke Lisszabonban

Henry Fielding (Sharpham, 1707. április 22.Lisszabon, 1754. október 8.) angol regényíró, jogász, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Az Eton Collegeban tanult, ahol megismerekedett és életreszóló barátságot kötött William Pitt-tel. 1728-ban Leidenben utazott, hogy ott folytassa tanulmányait, azonban pénze fogytán vissza kellett térnie Londonba. Jogi tanulmányainak befejezése után a londoni színházaknak kezdett irogatni, de 18 vígjátékából csak Tragedy of Tragedies és The Intriguing Chamber-Maid ismeretesek. Gazdagon nősült, de a kapott vagyont hamarosan elpazarolta. Újra jogi tanulmányokba kezdett és nemsokára London egyik leghíresebb ügyvédje lett. Ügyvédkedését azonban betegsége miatt abba kellett hagynia. Ekkor politikai pamfleteket, újságcikkeket, majd 1741-től kezdve regényeket írt. Később egy kis nyugdíjat és békebírói állást kapott. Egészsége helyreállítása végett Lisszabonba utazott és ezen útja során halt meg, ugyanitt van eltemetve.

Családja[szerkesztés]

1734-ben kötött házasságot Charlotte Craddock-kal, akiről Tom Jones és Amelie című regényeinek hősnőit mintázta. Miután Charlotte 1744-ben elhunyt, Mary Danielt vette feleségül, akitől öt gyermeke született, közülük azonban három korán elhunyt.

Munkássága[szerkesztés]

Első regénye, a Joseph Andrews (London, 1742) Samuel Richardson Pamela, avagy az erény jutalma, (eredeti címe: Pamela or a Virtue Rewarded) című regénye után két évvel jelent meg és annak nyílt hadat üzent, a Richardson-féle bábszerű alakokkal az életből vett alakokat állítva szembe. Később novellákat adott ki Miscellanies (1743) cím alatt, ezt követték: History of Jonathan Wild; A Journey from this World to the Next (1742). Leghíresebb regénye a Tom Jones (The History of Tom Jones, a Foundling, 1749); az Amelia című (1752) már gyengébb. Ezen kívül Fielding sok tudományos értekezést is írt.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • The Masquerade (vers)
  • Love in Several Masques (színdarab, 1728)
  • Rape upon Rape (színdarab, 1730)
  • The Temple Beau (színdarab, 1730)
  • The Author's Farce (színdarab, 1730)
  • The Letter Writers (színdarab, 1731)
  • The Tragedy of Tragedies; or, The Life and Death of Tom Thumb (színdarab, 1731)
  • Grub-Street Opera (színdarab, 1731)
  • The Modern Husband (színdarab, 1732)
  • The Lottery (színdarab, 1732)
  • The Covent Garden Tragedy (színdarab, 1732)
  • The Miser (színdarab, 1732)
  • The Intriguing Chamber-Maid (színdarab, 1734)
  • Pasquin (színdarab, 1736)
  • Eurydice Hiss'd (színdarab, 1737)
  • The Historical Register for the Year 1736 (színdarab, 1737)
  • An Apology for the Life of Mrs. Shamela Andrews (regény, 1741)
  • Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai (The History of the Adventures of Joseph Andrews and his Friend, Mr. Abraham Abrams, regény, 1742)
  • A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete (The Life and Death of Jonathan Wild, the Great, regény, 1743)
  • Miscellanies (összegyűjtött munkák, 1743)
  • Tom Jones (The History of Tom Jones, a Foundling, regény, 1749)
  • A Journey from this World to the Next (1749)
  • Amelia (regény, 1751)
  • The Covent Garden Journal (folyóirat, 1752)
  • Journal of a Voyage to Lisbon (útleírás, 1755)
  • The Fathers: Or, the Good-Natur'd Man. (színdarab, 1778-ban jelent meg)

Forrás[szerkesztés]