Henry Fielding

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Henry Fielding
Fielding.jpg
Élete
Született 1707. április 22.
Sharpham
Elhunyt 1754. október 8. (47 évesen)
Lisszabon
Szülei Edmund Fielding
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Fielding témájú médiaállományokat.
Síremléke Lisszabonban

Henry Fielding (Sharpham, 1707. április 22.Lisszabon, 1754. október 8.) angol regényíró, jogász, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Az Eton Collegeban tanult, ahol megismerekedett és életreszóló barátságot kötött William Pitt-tel. 1728-ban Leidenben utazott, hogy ott folytassa tanulmányait, azonban pénze fogytán vissza kellett térnie Londonba. Jogi tanulmányainak befejezése után a londoni színházaknak kezdett irogatni, de 18 vígjátékából csak Tragedy of Tragedies és The Intriguing Chamber-Maid ismeretesek. Gazdagon nősült, de a kapott vagyont hamarosan elpazarolta. Újra jogi tanulmányokba kezdett és nemsokára London egyik leghíresebb ügyvédje lett. Ügyvédkedését azonban betegsége miatt abba kellett hagynia. Ekkor politikai pamfleteket, újságcikkeket, majd 1741-től kezdve regényeket írt. Később egy kis nyugdíjat és békebírói állást kapott. Egészsége helyreállítása végett Lisszabonba utazott és ezen útja során halt meg, ugyanitt van eltemetve.

Családja[szerkesztés]

1734-ben kötött házasságot Charlotte Craddock-kal, akiről Tom Jones és Amelie című regényeinek hősnőit mintázta. Miután Charlotte 1744-ben elhunyt, Mary Danielt vette feleségül, akitől öt gyermeke született, közülük azonban három korán elhunyt.

Munkássága[szerkesztés]

Első regénye, a Joseph Andrews (London, 1742) Samuel Richardson Pamela, avagy az erény jutalma, (eredeti címe: Pamela or a Virtue Rewarded) című regénye után két évvel jelent meg és annak nyílt hadat üzent, a Richardson-féle bábszerű alakokkal az életből vett alakokat állítva szembe. Később novellákat adott ki Miscellanies (1743) cím alatt, ezt követték: History of Jonathan Wild; A Journey from this World to the Next (1742). Leghíresebb regénye a Tom Jones (The History of Tom Jones, a Foundling, 1749); az Amelia című (1752) már gyengébb. Ezen kívül Fielding sok tudományos értekezést is írt.

Jelentősebb művei[szerkesztés]

  • The Masquerade (vers)
  • Love in Several Masques (színdarab, 1728)
  • Rape upon Rape (színdarab, 1730)
  • The Temple Beau (színdarab, 1730)
  • The Author's Farce (színdarab, 1730)
  • The Letter Writers (színdarab, 1731)
  • The Tragedy of Tragedies; or, The Life and Death of Tom Thumb (színdarab, 1731)
  • Grub-Street Opera (színdarab, 1731)
  • The Modern Husband (színdarab, 1732)
  • The Lottery (színdarab, 1732)
  • The Covent Garden Tragedy (színdarab, 1732)
  • The Miser (színdarab, 1732)
  • The Intriguing Chamber-Maid (színdarab, 1734)
  • Pasquin (színdarab, 1736)
  • Eurydice Hiss'd (színdarab, 1737)
  • The Historical Register for the Year 1736 (színdarab, 1737)
  • An Apology for the Life of Mrs. Shamela Andrews (regény, 1741)
  • Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai (The History of the Adventures of Joseph Andrews and his Friend, Mr. Abraham Abrams, regény, 1742)
  • A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete (The Life and Death of Jonathan Wild, the Great, regény, 1743)
  • Miscellanies (összegyűjtött munkák, 1743)
  • Tom Jones (The History of Tom Jones, a Foundling, regény, 1749)
  • A Journey from this World to the Next (1749)
  • Amelia (regény, 1751)
  • The Covent Garden Journal (folyóirat, 1752)
  • Journal of a Voyage to Lisbon (útleírás, 1755)
  • The Fathers: Or, the Good-Natur'd Man. (színdarab, 1778-ban jelent meg)

Magyarul[szerkesztés]

  • Fielding Henrikː Jones Tamás, a talált gyerek, 1-3.; ford. Szüry Dénes; Kisfaludy Társaság, Bp., 1907-1910
  • Tom Jones; ford. Julow Viktor, Franklin, Bp., 1949 (A világirodalom remekei)
  • A néhai nagy Jonathan Wild úr élettörténete; ford. Julow Viktor, bev. Kéry László; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava 1954
  • Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai; ford., utószó Balabán Péter; Magyar Helikon, Bp., 1965
  • Amelia. Regény; ford. Borbás Mária, versford., jegyz. Bányay Geyza; Európa, Bp., 1969

Forrás[szerkesztés]