Hemiaminál
A hemiaminál, más néven félaminál vagy karbinolamin olyan funkciós csoport vagy olyan szerves vegyület, amelyben ugyanahhoz a szénatomhoz egy hidroxil- és egy aminocsoport kapcsolódik: −C(OH)(NR2)−, ahol R hidrogént vagy alkilcsoportot jelöl. A hemiaminálok köztitermékek az aminoknak és karbonilvegyületeknek iminhez vezető alkilimino-dezoxo-biszubtitúciós reakciójában.
Példák[szerkesztés]
Az aldehidek vagy ketonok aminokkal történő reakciójában első lépésként hemiaminál keletkezik. A formaldehidről, mint az egyik legreakcióképesebb karbonilvegyületről jól ismert, hogy karbinolaminokat képez. Az alábbi példa egy gyengén bázikus szekunder amin, a karbazol és formaldehid reakcióját mutatja be.[1]
A szekunder aminok származékaira jellemző módon ez a karbinol is könnyen átalakul metilénhidas bisz(karbazol)lá.
Az ammónia hexafluoracetonra történő addíciója stabil hemiaminált – (CF3)2C(OH)NH2 – eredményez.[2]
A primer aminokból és ammóniából képződő hemiaminálok többnyire annyira instabilak, soha nem izolálták őket, és közvetlenül is csak nagyon ritkán figyelték meg. Egy zárványkomplex üregébe zárt hemiaminál 30 perces kémiai felezési időt mutatott. Mivel az üregben mind amino-, mind karbonilcsoport jelen van, a – lassabb intramolekuláris reakcióhoz képest – gyors reakció miatt a hemiaminál képződése kedvezményezett, amihez hozzájárul az is, hogy ugyanazon üregbe külső bázis (másik amin) – mely vízeliminációval az iminné történő átalakulás irányába tolná el a reakciót – nehezebben jut be.[3]
A hemiaminál-képzés a szaxitoxin aszimmetriás totálszintézisének kulcslépése:[4]
Ebben a lépésben az alként először aciloinná oxidálják ozmium(III)-klorid, kálium-peroxo-monoszulfát és nátrium-karbonát (bázis) felhasználásával.
Ammónia-aldehidek[szerkesztés]
Az ammónia aldehidekre történő addíciójával nyert adduktokat régóta tanulmányozzák.[5] Ebben a vegyületcsoportban ugyanahhoz a szénatomhoz primer aminocsoport és hidroxilcsoport is kapcsolódik. Kimutatni ritkán sikerült ezen anyagokat, izolálásuk pedig még kevésbé gyakori. A Schiff-bázisok és a rokon iminek képződésének köztitermékei, melyek az ammónia és aldehidek vagy ketonok közötti reakcióban keletkeznek.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Carbazol-9-yl-methanol Milata Viktora, Kada Rudolfa, Lokaj J¨¢nb Molbank 2004, M354 open access publication [1] Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ W. J. Middleton, H. D. Carlson (1970). „Hexafluoroacetone imine”. Org. Syntheses 50, 81-3. o. DOI:10.15227/orgsyn.050.0081. .
- ↑ Stabilization of Labile Carbonyl Addition Intermediates by a Synthetic Receptor Tetsuo Iwasawa, Richard J. Hooley, Julius Rebek Jr. Science 317, 493 (2007) doi:10.1126/science.1143272
- ↑ (+)-Saxitoxin: A First and Second Generation Stereoselective Synthesis James J. Fleming, Matthew D. McReynolds, and J. Du Bois J. Am. Chem. Soc., 129 (32), 9964 -9975, 2007. doi:10.1021/ja071501o
- ↑ Justus Liebig "Ueber die Producte der Oxydation des Alkohols" Annalen der Pharmacie 1835, Volume 14, pp 133–167. doi:10.1002/jlac.18350140202
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hemiaminal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
